Ezzel a Szociáldemokrata Párt (SZDP) parlamenti többség nélkül marad, ám Viorica Dăncilă pártelnök és kormányfő közölte, hogy nem kívánnak visszavonulni a kormányzástól. Mivel azonban az LDSZ kilépésével változik a kormány politikai összetétele, a miniszterelnöknek 45 napon belül el kell fogadtatnia a parlamenttel az új kabinetjét, és ez nem lesz egyszerű: Victor Ponta PRP-elnök alakulatában tárt karokkal várják a szociáldemokraták átigazolását, Ludovic Orban, a legnagyobb ellenzéki párt, a liberálisok vezetője pedig még a szakítás hivatalossá válása előtt bejelentette, hogy minden más párttal megkezdik a tárgyalásokat egy újabb bizalmatlansági indítványról az SZDP-kormány megbuktatására. Orban szerint ők készek átvenni a kormányzást, de csak akkor, ha az állampolgárok bizalmat szavaznak nekik, ezért ha a Dăncilă-kabinet megbukik, a „legitim többség” kialakítása érdekében előrehozott választásokat kezdeményeznek.

Az LDSZ-nek négy minisztere van a kormányban: Anton Anton energetikai, Graţiela Gavrilescu környezetvédelmi, Ramona Mănescu külügyi tárcavezető és a parlamenttel való kapcsolattartásért felelős Viorel Ilie. Közülük a csak nemrég tisztségben levő Ramona Mănescu lemondása nem biztos: egyes hírek szerint ő inkább a tisztségét választja. A megüresedett helyekre az SZDP új tárcavezetőket javasolhat, akiket Klaus Johannis államfőnek kell kineveznie.

Tăriceanu elégedetlenségei

Új kormányprogramot, az államtitkárok számának felére csökkentését, a kormány átalakítását kérte az LDSZ, ám Viorica Dăncilă kormányfőnek nem volt bátorsága ezekhez – így indokolta Călin Popescu-Tăriceanu pártja kilépését a kormánykoalícióból. Az LDSZ elnöke elmondta: az együttműködés folytatásának feltételeként két hete szólította fel a kormány összetételének és programjának megújítására a szociáldemokrata miniszterelnököt, aki azonban tegnap reggeli megbeszélésükön is elutasította mindezt. Tăriceanu hangsúlyozta, hogy a párt vezetőségének többsége döntött a kormányból való kilépésről, és cáfolta, hogy erre azért kerül sor, mert az SZDP nem támogatta őt a koalíció elnökjelöltjeként. Ennek bizonyítására vissza is lép az elnökjelöltségtől, pártja a független Mircea Diaconu indulását támogatja – közölte.

Azt is elmondta: nem volt könnyű a kilépés, de az utóbbi időben több minden történt, amivel nem értenek egyet: a 114-es sürgősségi kormányrendeletet megkérdezésük nélkül módosították, bizonyos kérdésekben nem úgy járt el a kormány, ahogy megegyeztek, és nagy fenntartásaik vannak a költségvetés végrehajtását illetően is, amely novemberben újabb kiegészítésre szorul, mert az augusztusi fenntarthatatlan rendelkezéseket tartalmaz. „Mindezek miatt nagyon megrendült a bizalmam a kormányban, amelynek mindeddig stabilitást nyújtottunk” – jelentette ki. Hozzátette: mivel az LDSZ ellenzékbe vonul, kész megszavazni a Dăncilă-kormány elleni bizalmatlansági indítványt is.

Az RMDSZ is a kormány ellen szavaz

Az RMDSZ is meg fogja szavazni az NLP által beharangozott bizalmatlansági indítványt, amely ezúttal sikeres lehet – nyilatkozta Kelemen Hunor a Mediafax hírügynökségnek. Noha az RMDSZ a legutóbbi, sikertelen bizalmatlansági indítványt is megszavazta, hétfő délután még sokan tartották valószínűnek, hogy – bizonyos feltételekkel – hajlandó lesz támogatni régi szövetségese, az SZDP kisebbségi kormányát.

Az SZDP megy előre

Az SZDP megy előre a kormányzással és folytatja a kormányprogram megvalósítását – nyilatkozta Viorica Dăncilă tegnap este a párt ügyvezető elnökségének ülése után. „A döntés egyhangú volt, felelősséggel tartozunk választóinknak és az országnak. Ezt a felelősséget az LDSZ-szel együtt vállaltuk, ők azonban menekülnek előle” – vélekedett.

A kormányfő az ülés előtt (közösségi oldalán) gyávasággal vádolta volt koalíciós partnereit, és kijelentette: nem érti kilépésük okát. Az SZDP elnöke szerint egy szűk csoport választási érdekeinél fontosabb, hogy ne okozzanak csalódást azoknak, akik megválasztották. „Egyesek politikai játékán túl fontos, hogy mi történik az ország sorsával és milyen hitelességünk van külföldön” – tette hozzá Viorica Dăncilă, aki szerint az SZDP biztosítja a kormány stabilitását és jó megítélését külföldön. Azt is elmondta: minden eszközt fel fognak használni ahhoz, hogy megtartsák választási ígéreteiket.

Minisztercserék folyamatban

A koalíció felbomlása épp akkor jön, amikor az SZDP már a sokadik minisztercseréknél tart: Viorica Dăncilă hétfő reggel továbbította Klaus Iohannis államfőnek négy olyan jelölt nevét, akiket a belügyi, az oktatási, az igazságügyi és a gazdasági tárca élére kíván kineveztetni.

A belügyi és oktatási tárca élén várható volt a váltás, mivel ezt a két minisztériumot – a korábbi tárcavezetők lemondatása, illetve leváltása miatt – ideiglenes mandátummal vezette a két megbízott kormánytag. A belügyminisztérium élére a miniszteri tisztséget jelenleg ideiglenesen betöltő Mihai Fifor stratégiai partnerségekért felelős kormányfőhelyettest jelöli az SZDP, az oktatási tárcát Şerban Valeca szenátorra bíznák, a gazdasági ügyekben illetékes miniszterelnök-helyettesi poszt várományosa pedig Iulian Iancu.

Meglepetést az okozott, hogy a kormányfő a júniusban kinevezett Ana Birchall igazságügyi minisztert is lecseréli, amihez a pártvezetés hozzájárulását is megszerezte. Helyére Dana Gârbovan kolozsvári bírót javasolta, aki kinevezése reményében tegnap lemondott a bírói karrierről, amellyel a miniszteri tisztség összeférhetetlen. Az ellenzéki sajtó szerint Birchallnak az volt a „bűne”, hogy – a tinigyilkosságok nyomán kialakult közfelháborodás közepette – az elítéltek feltételes szabadlábra helyezésének feltételeit szigorító intézkedést kezdeményezett, ami nemcsak az erőszakos bűncselekmények elkövetőire vonatkozott volna, hanem a korrupcióért jogerősen elmarasztalt politikusok szabadulását is nehezítette volna. Az SZDP végrehajtó bizottságának döntése értelmében Ana Birchall visszatérhetne a stratégiai partnerségekért felelős miniszterelnök-helyettesi tisztségbe, amelyet korábban is ő töltött be.

Az új közigazgatási kódex szerint az államfő most már nem halogathatja a döntést: tíz napon belül válaszolnia kell a kormányfőnek, egy miniszterjelölt kinevezését pedig csak egyetlen alkalommal utasíthatja el.

A független elnökjelölt

Mircea Diaconu volt európai parlamenti képviselő vasárnap este jelentette be, hogy szándékában áll jelöltetni magát az államelnöki választásokon, és támogatást kért az aláírások összegyűjtéséhez. Hétfőn az LDSZ és a PRP is megbeszélésre hívta, és később mindkét párt elnöke megerősítette, hogy őt támogatja, de mindhárman hangsúlyozták, hogy Diaconu függetlenként indul, nem egy politikai alakulat vagy szövetség jelöltjeként. A színművész Mircea Diaconu, volt liberális szenátor és kulturális miniszter 2014-ben függetlenként jutott be az európai parlamentbe az érvényes voksok csaknem 7 százalékával.