A bemutató két részben, elméleti és gyakorlati szelvényben zajlott. Az elméleti részt a LAM Alapítvány előadótermében tartották, a gyakorlati bemutatónak ifj. Orbán Miklós gazdasága és gépparkja adott helyet. A rendezvényen közel harminc gazda vett részt, ami az adott időszakban, amikor a betakarítás dandárja zajlik, akár rekordnak is mondható. Jelzés értékű, hogy a termelők nyitottak az újszerű technológiák, a nagyobb mennyiségű, jobb minőségű termés eléréséhez vezető talajmegművelési módszerek iránt. Az elmúlt csütörtökön lebonyolított eseményen a tarlóhántás, a talajok mély lazítása, és a mulcsozó kultivátorozás került előtérbe.

Az elméleti bemutató során a LAM Alapítvány székhelyének előadótermében id. Orbán Miklós agrármérnök a talajok tömörödésének kérdéskörét boncolgatta. Minél többször haladunk át a talajmegművelés során a parcellákon, annál intenzívebb lesz a talajtaposás, annál inkább romlik a talaj, a termőföld szerkezete. Kialakul az úgynevezett tárcsa- vagy eketalp, ami a talajok víz és levegőgazdálkodása szintjén okoz gondot.

Ideális állapotban a jó termőtalaj fele a talajszemcsékből áll, egynegyedét a levegő, másik negyedét a víz teszi ki. A felső 35–40 centiméteres réteget műveljük meg általában, de a gyökérzóna, a tápanyagok felhalmozódási szintje ennél lentebb van. Ez alatt pedig az anyakőzet található, ami már nem talaj.

A hagyományos talajmegművelő technológiák – főleg nedves időszakban –, a „taposás” során a talajszemcsék tömörítődnek, a talajszerkezet romlik, ugyanígy a talaj levegő- és vízgazdálkodása is. Mindezek elkerülésére több technológiát is lehet alkalmazni – emelte ki a mérnök.

A tarlóhántás egy sekély, 10–15 centiméteres talajmegművelést jelent, melyet nehéz tárcsákkal, kultivátorokkal, vagy úgynevezett gruberekkel lehet elvégezni. A munkálat célja a talaj vízmegőrző képességének javítása. Ugyanakkor a gyommagok kikelése is serkentődik, így a további munkálatok során hatásosan irthatók a gyomok is. A tarlóhántást ma már sok gazdaságban kihagyják, annak ellenére, hogy évtizedekkel ezelőtt is használták ezt a módszert a földművelők, ismerték hasznosságát. A mély- vagy középmély lazítással jelentősen javul a talajok víz- és levegőháztartása, ezzel egy időben a termékenység is – emelte ki a szakember. Ugyanakkor célként kell megfogalmazni, hogy a talajok megművelése minél kevesebb átmenettel valósuljon meg – húzta alá Orbán Miklós agrármérnök.

A gyakorlati bemutató első helyszínén két szomszédos, repcével bevetett területet nézhettek meg a résztvevők. Az egyiken hagyományos módon, szántással, tárcsázással készítették elő a magágyat, a másikon középmély lazítással, gruberezéssel. Megfigyelhették, hogy a második parcellán a talaj vízellátása sokkal jobb volt, és a laza talajszerkezet is jellemezte a táblát. Ezért ezen a parcellán jobbnak ígérkezik a repcemagok kikelése, hamarabb indul a vegetáció, a tél beállta előtt jobban fejlődnek a növények, a jövő évi termés is jobb lehet –  hangzott el.

Egy másik parcellán a mélylazítás és a mulcsozó kultivátorozást láthatták a résztvevők (gruberezés – ez a megnevezés az első gépsorok gyártójának nevéből ered – szerk. megj.).

A bemutató munkálatokat Case Maxum, 150 lóerős erőgéppel végezték. A mélylazítást a Maschio Gaspardot gyártó eszközével mutatták be, a munkamélység 50 centiméter volt. Látványosan mutatkozott a talaj emelkedése, térfogatának növekedése, ami az eszköz szárnyainak hatásosságát jelezte.

A mulcsozó kultivátorozás eredményét a Lemken Karate eszköz után lehetett megfigyelni. A gépsor 30 centiméter mélyen lazítja a talajt, a következő tárcsasor részben bedolgozza a talajba a növényi maradványokat, majd a tömörítő a talaj felső rétegét kompaktálja, elősegítve a talaj vízmegőrző képességét.

A falugazdászok további bemutatókat terveznek, a következő esemény során a szántás, tárcsázás körüli kérdéseket, a gépigényt, a beállítások követelményeit tárgyalják. Ha egy kistérségben, községben igény van hasonló bemutatókra, az érdeklődők hívják a 0756 726 285-ös telefonszámot.