Tolnanémediek Nagyborosnyón

2019. augusztus 29., csütörtök, Közélet

Tizenkét esztendővel ezelőtt arra kért néhai Bartha László akkori borosnyói polgármester, nem tudnék-e egy testvértelepülési kapcsolatot összehozni a „határon túlról”. Érthető: Magyarországra gondolt. A honismeret, az egyre erősödő Erdély–anyaország kapcsolatok révén hozott össze a sors Dancz Gyula orosházi földrajz szakos tanárral, aki békési tanítványaival ismerkedett Délkelet-Erdéllyel, Székelyfölddel.

  • Tizenkét éves élő barátság. Fotó: Kanyó A.
    Tizenkét éves élő barátság. Fotó: Kanyó A.

Mivel a szűkebb szülőföld geográfiá­ját jól ismerem, meghívott, tartsak egy-egy földrajzórát Háromszékről az orosházi középiskolákban. Ő teremtett testvértelepülési kapcsolatot a dél-békési Pusztaföldvár és a Persányi-hegyek nyugati lába alatt fekvő Datk között. A datkiakkal magam is eljutottam Békésbe, a földrajzórák sikeresek voltak, szaporodtak ismerőseim is. Kapóra jött az alkalom, hogy az egykor tehetős és híres Nagyborosnyóról meséljek Gyula barátomnak, és arra kérjem, hogy szerezzen testvértelepülést annak a köz­ségnek, ahová a nagy magyar természettudós, Herman Ottó is vizitába járt, s ahol megkérte leendő felesége, Borosnyai Kamilla kezét. Felvillant a szeme idősödő barátomnak, és jött a felelet: én csak a saját szülőfalum közösségében bízhatok, amely nagyon messze van Borosnyótól – mondta –, de ha én azokat megkérem, elmennek, mert kitartóak adott szavuk mellett. Egyébként is Tolna az a vidék, ahol sok sorsüldözött bukovinai székely lelt új hazára – fejezte be javaslatát Gyula barátom, aki jártában-keltében úgy ismerte a Nyugati-Kárpátokat, mint a magyarországi Északi-Középhegységet.

Történetem tizenkét esztendővel ezelőtt zajlott. Azóta egymást váltották a polgármesterek Borosnyón is, Tolnanémediben is, immár Dancz Gyula barátom is a túlsó parton, de az akkor kötött barátságok ma is virágoznak.

Tolnanémedi a Tolnai-hegyhát északi csücskében, a Sió és a Kapos völgyében fekszik. Simontornyával, Nagy- és Kisszékellyel határos, a Balaton-parti Siófoktól 40 kilométerre található. Történelmi település érdekes látnivalókkal, akárcsak a Borosnyó-vidék, mezőgazdasága virágzó, új házsorok épültek. Kanyó Antal, Nagyborosnyó község alpolgármestere háromnapos erdélyi kalauzolásra kért fel. A borosnyói vendégfogadók Kolozsváron találkoztak a némediekkel. Jó volt látni, hogy régi barátként üdvözölték egymást, mi pedig csak amúgy válogattunk a kincses város látnivalói között. A csodásan kiépített tordai sóbánya el nem tagadható magyar ipartörténelmi múltjára rácsodálkoztunk, azokban a tárnákban jártunk, ahol Sissi sétált egykor Ferenc Józseffel. Hétfalu történelme, a Tömösi-szoros, a Hétlétrás vízesés, a kispataki esztenán szervezett kóstolás, a borosnyói református imaházban tartott búcsúvacsora, a pohárköszöntők és a helybeli Hársfa Egyesület zsengekorú gyermek-fúvószenekarának fellépése már csak ráadás volt. Jövő augusztusban: irány Tolnanémedi!

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Ön szerint bejut-e a felsőházi rájátszásba a Sepsi OSK?







eredmények
szavazatok száma 15
szavazógép
2019-08-29: Közélet - Nagy B. Sándor:

Minden apró eredmény számít (Ötéves A nő mint esély program)

Az elmúlt napokban zajlott a Máltai Szeretetszolgálat őrkői gyermekeknek tartott nyári nappali tábora, amelynek tegnapi záróeseménye egyben évfordulós ünnepség is volt: idén ötéves a szeretetszolgálat őrkői roma nőket támogató A nő mint esély című programja.
2019-08-29: Máról holnapra - Demeter J. Ildikó:

Ellenfél van, alternatíva nincs

Románia mindig képes valami meglepetéssel szolgálni, és ez az egyik oka annak, hogy a legrosszabb előrejelzéseknél is lassabban fejlődik. Békés hétköznapok, nyugodt építkezés, kiszámítható gazdaság helyett váratlan és megdöbbentő fordulatokban van részünk, és a jelek szerint hiába reméljük, hogy egyszer majd itt is megadatik a normális légkör.