Szombat délután fotókiállítással vette kezdetét a program, majd előadás és filmvetítés következett, sötétedés után pedig denevérkutatási módszerekkel ismerkedhettek az érdeklődők a Lócsűr barlangnál ultrahang-detektoros bemutató, illetve denevérhálózás során. Utóbbi tevékenységnek különösen nagy sikere volt, mivel a jelenlévők közül sokan életükben először láttak közelről denevért.

Az esemény a Denevérek és barlangok védelme a védett területeken a helyi közösségek bevonásával című program részeként zajlott, melynek célja a Vargyas-szoros és a Súgó-barlang természetvédelmi területeken és az azok közelében elhelyezkedő településeken élő denevérpopulációk és szálláshelyeik védelme. A Polgártárs Alapítvány és a MOL Románia által támogatott projekt során más népszerűsítő és ismeretterjesztő programok is zajlottak, melyek lebonyolításában partnerük volt az Elveszett Világ Természetvédelmi, Turista- és Barlangászegyesület és a Gyilkos-tó Adventure Egyesület. Tizenöt előadást tartottak a védett területek közelében elhelyezkedő települések iskoláiban a denevérek és barlangi szálláshelyeik védelmének népszerűsítése céljából, próbálták felhívni a turisták figyelmét a felelős turizmusra és a védett területek értékeinek tiszteletben tartására, különböző diákoknak szóló vetélkedőket szerveztek, melyeknek a legjobban teljesítő résztvevői kirándulásokon vehettek részt.

Barti Levente biológus, az erdélyi magyar szakemberekből álló Myotis Denevérvédelmi Csoport egyik tagja lapunknak elmondta: Romániában csupán 20–30 személy foglalkozik aktív denevérvédelemmel, mely szakmát valójában a szükségszerűség hívta életre a kilencvenes évek közepén, előbb Európában, majd a világ más részein is. Mint kifejtette, más országokban és több romániai városban is hasonló események zajlanak a Nemzetközi Denevéréj alkalmából, melyet általában nyár végén szerveznek, ugyanis ez a denevérek párzási időszaka, amikor sokkal intenzívebb a mozgásuk, így konkrét denevérkutatási tevékenységekkel is összehangolható ez a népszerűsítő akció. A denevérek egyik legfontosabb erdélyi élőhelye a Vargyas-szoros és környéke, ezért egyértelmű volt számukra, hogy ott kell megszervezniük az eseményt.

Általában a denevérekről is faggattuk a szakembert, aki Herman Ottóval együtt maga is azt vallja, hogy ezek a különös emlősök éjszakánként „a fecske tisztét teszik”, rengeteg éjszakai rovarfaj populációját szabályozva. Egyes éjjeli rovarok túlszaporodását semmilyen más élőlény nem képes meggátolni rajtuk kívül, ezért ott, ahol a denevérpopulációk sérülnek, az ökológiai egyensúly felbomlására lehet számítani. Mint tudott, az éjszakai vadászat során nem a szemükkel tájékozódnak, hanem a térbeli akadályokról visszaverődő ultrahangjaik segítségével. Olyan érzékeny radarkészülékkel rendelkeznek, mely egész más frekvenciákon működik, mint amit az élőlények nagyobb része érzékelni képes. „A felelőtlen erdőkitermelés, az élőhelyek folyamatos átalakítása, bizonyos mezőgazdasági és ipari beruházások olykor veszélybe sodornak egyes denevérfajokat, melyek akár el is tűnhetnek, ezért van szükség erre a munkára” – mondja végezetül Barti Levente, aki szerint a denevér annyira jól sikerült alkotása a természetnek, melyről több szempontból is csak szuperlatívuszokban lehet beszélni.