Az előző évekhez hasonlóan idén is a nyár utolsó hétvégéjén, augusztus 28. és szeptember 1. között került sor Kézdivásárhely városünnepére, az Őszi sokadalomra. Az idei kiadásnak kiemelt jelentőséget adott, hogy immár harmincadik alkalommal szerveztek hasonló rendezvényt az udvarterek városában.
Kánikulában zajlott csütörtöktől tegnapig „az értékszüret” mottóra épülő négynapos rendezvény, melynek középpontjában a kézműves és hagyományos termelők vására állt. A szervezők idén mintegy tíz helyszínt töltöttek meg élettel és programokkal a besegítő partnereknek köszönhetően. A Bagossy Brothers Company, Havasi Balázs, a Yesyes, valamint Király Linda és Király Viktor nagyszínpadi előadását a New Fahion és a Zarah Moden cég, a Moby Dick- és a Children of Distance-koncert, illetve a tűzijáték a Bertis cég ajándéka volt.
A sokadalomra több magyarországi testvérvárosból – Paksról, Gyöngyösről, Hatvanból, Szentendréről és Mezőkövesdről – érkeztek hivatalos küldöttségek. Nagyszínpadi koncertek, gyermekváros, Borudvar, pityókafesztivál, ifjúsági programok, partisátor és utcazene szórakoztatták a rendezvényre ki- és idelátogatókat. Ha napközben a nagy meleg miatt elég kevesen jelentek meg az eseményeken, estére már rekordszámú érdeklődő fordult meg a Gábor Áron téren és a sokadalom többi helyszínén. A legtöbben, több ezren az esti koncertekre látogattak ki. Akkor zsúfolásig megtelt a Gábor Áron tér. A rendezvény elsősegély-ellátásáról a sepsiszentgyörgyi Salvatore Egyesület és a Megyei Vöröskereszt önkéntesei gondoskodtak. A jubileumi sokadalom tegnap este Havasi-koncerttel, illetve pompás tűzijátékkal ért véget.
Időutazás
Akárcsak az előző esztendőkben, az idei Őszi sokadalom egyik leglátványosabb színfoltját a Kézdivásárhelyi Nők Egyesületének rendezvénye, a kilencedik alkalommal megszervezett XIX. századi városi séta elnevezésű időutazás jelentette. Péntek délután, miután bárki elfogyaszthatott egy finom kávét az erre a célra felállított és antik bútordarabokkal berendezett sátorban, a több mint hatvanfős csapat, a Kézdivásárhelyi Nők Egyesülete, Gyöngyös Város Barátainak Köre, a kézdiszentléleki Perkő Nyugdíjasklub, a Zöld Nap Egyesület és a Bod Péter Tanítóképző képviselői zömében XIX. századi viseletben, valamint a 15. székely határőr gyalogezred korhű egyenruhájában korzóztak a város főterén, ahonnan a Molnár Józsiás parkban levő zenepavilonhoz vonultak. Ott énekeltek és táncoltak, majd a közös fénykép elkészítése után visszatértek a Gábor Áron térre. A Perkő Nyugdíjasklub közel húsz tagja első alkalommal vett részt az időutazáson, és ugyancsak először voltak jelen a rendezvényen a népszerű Három Csillag együttes tagjai.
Séta a régi református temetőben
Az idei jubileumi városünnep programjának egyik új rendezvénye a temetőséta volt mintegy harminc érdeklődővel. A régi református temető kulturális örökségét, a történelmi sírokat kétórás séta keretében dr. Dimény Attila néprajzos, az Incze László Céhtörténeti Múzeum vezetője, a temető kiváló ismerője és 1994 óta kutatója ismertette. Ő a Székely Nemzeti Múzeum keretében 2014–2018 között lezajlott közös kutatási program keretében feltérképezte a temetőkertet, az eredményeket az idén ősszel megjelenő könyvben teszi közzé.
A séta szombat délelőtt a Temető utcában lévő haranglábtól indult. A kutató 365 régi sírkövet térképezett fel a 18. századi régi típusú sírkövektől az 1890-es években megjelent obeliszkekig. Ez a város legrégebbi temetője, pontos megnyitásáról nincsenek adatok, de azt lehet tudni, hogy a korábbi temető a főtéri református templom körül volt. A két előkerült legrégebbi, 1729-es és 1779-es sírkövet a céhtörténeti múzeumban őrzik. A temető 100–150 évre visszamenő arculatot mutat még – hangsúlyozta Dimény Attila, aki azt is elárulta, hogy hetvenhét olyan sír található a református temetőben, amelyikben közéleti személyiség nyugszik. A temetőséta Jancsó Róza, az orgonaépítő Kolonits István felesége sírjánál kezdődött és báró Purczell János síremlékénél fejeződött be.
Bemutatkozott az Előretolt Helyőrség
Szombat délben a főtéri parkban berendezett Ifjúsági tér vendégei az Előretolt Helyőrség irodalmi-kulturális lap szerkesztői és munkatársai voltak, akik Melyik kultúra? Melyik irodalom? címmel mutatkoztak be. A meghívottakat Szöllősi Tamás, a Kézdivásárhelyi Ifjúsági Szervezet elnöke köszöntötte. Jelen volt Sántha Attila költő, a lap felelős szerkesztője, Bálint Tamás, Muszka Sándor és Péter Beáta szerkesztő, Miklóssi-Szabó István sepsiszentgyörgyi főmunkatárs, valamint a lap hátsó oldalán közölt Hősember és Trömpli c. képregény alkotói, Szabó Kriszta, lapunk tördelőszerkesztője és Sárosi Mátyás grafikus. A felnagyított képregényt az érdeklődők a vásári sátrak hátsó lapján is megnézhették. Sántha Attila elmondta, a lap Erdélyben 2018 júliusa óta négyhetente jelenik meg a Háromszék, a Székely Hírmondó, a Brassói Lapok, a Nőileg és a Krónika ingyenes mellékleteként. A lap munkatársai az általuk szerkesztett oldalakat mutatták be.
A tizedik pityókafesztivál
A Kézdivásárhelyi és Környékbeli Vállalkozók Egyesülete szombaton a Molnár Józsiás parkban tizedik alkalommal szervezte meg az egyre nagyobb népszerűségnek örvendő pityókafesztivált, a céhes város egyik legrangosabb főzőversenyét.
Az idei versenyre tizenkét kézdivásárhelyi, kovásznai, budapesti és karcagi csapat nevezett be egyesületeket, cégeket, baráti társaságokat képviselve. Az ételek készítésének fő feltétele, hogy szabad tűzön, bográcsban főzzék, s minden ételnek tartalmaznia kell pityókát. A főétel mellett minden csapat egy-egy hidegtálat is bemutatott. A házikenyeret, a savanyúságot, a fűszert, az ásványvizet, a pálinkát, a bort és az asztaldíszítést mindenki otthonról vitte. A zsűri elnöke, dr. Sikó-Barabási Sándor, a Szabadtűzi Lovagrend Erdélyi Rendjének címzetes főkapitánya volt. A zsűri pontozta a benevező csapatok öltözetét, a jó hangulatot, a hozzávalók előkészítését, a bográcsos ízvilágát és az asztaldíszítést is. A benevezett csapatok olyannyira erős mezőnyt képeztek, hogy a zsűri képtelen volt egyetlen győztest választani, ezért úgy döntöttek, hogy idén négy első díjat osztanak ki. Első díjban részesült a Kézdivásárhelyi Nők Egyesülete, a Lányos-Asszonyok, a Magyar-Kazar Baráti Társaság Karcagról és a Nexxon Ízvarázsok. A mezőkövesdi rendőrök – akik idén is főztek, de nem versenyeztek – két serleget is hoztak magukkal, a nagy vándorserleget a Háromszéki Borbarátok, a kisebbiket pedig a legkreatívabb étel díjaként a Zöld Nap Egyesület vihette haza. Különdíjban részesült a Kézdivásárhelyi Nők Egyesülete és a Zöld Nap Egyesület, amelyek mind a tíz eddigi pityókafesztiválon jelen voltak.
Börze a Gyűjtemények Házában
Mivel hatalmas munkával és rengeteg idővel járt volna a Gyűjtemények Háza nagytermében az elmúlt évek hatvan kiállítását bemutató állandó tárlat anyagának a lebontása, majd visszarakása, Beke Ernő tulajdonos úgy döntött, hogy idén nem szervezi meg a IX. országos és nemzetközi papírszalvéta-, kártyanaptár- és telefonkártya-kiállítást. Az elmaradt ugyan, de közkívánatra – helybeli, magyarországi és bulgáriai gyűjtők kérésére – a Hobbi Cserebereklub a börzét megtartotta. Péntektől tegnapig a 20. udvartérben több hazai és határon túli gyűjtő csereberélt szalvétát, kártyanaptárt, telefonkártyát és Kinder-figurát. Magyarország egyik legnagyobb Kinder-figura gyűjteményével rendelkező, a Kecskeméten élő Szalontai házaspár, Ildikó és Lajos kilencedik alkalommal volt jelen a börzén.
Vajna László K. első egyéni tárlata
Péntek délután nyílt meg az Incze László Céhtörténeti Múzeum időszakos kiállítási termében az 1976-ban született Vajna László K. első egyéni kiállítása. A festőművész 2001-ben végezett a jászvásári művészeti egyetemen a zabolai születésű Bartos Jenő festő- és grafikusművész, egyetemi oktató tanítványaként. Azóta nagy méretű festményeivel rendszeresen jelen volt csoportos kiállításokon – Kőrösi Csoma Sándor-tárlat, Bálványosi Art Camp, kézdivásárhelyi márciusi ünnepi tárlat stb. –, de egyéni kiállítása még nem volt. A képzőművészt házigazdaként Dimény Attila múzeumvezető köszöntötte, jelezve, hogy e kiállítás ötlete két évvel ezelőtt került szóba. A kiállítást Deák Ferenc Loránd műkritikus nyitotta meg és méltatta a tárlaton látható festményeket. „A jászvásári festőiskola szellemiségén felvértezve az erdélyi festészet új arcát teremti meg. Számunkra öröm, hogy Kosztándi B. Katalin műtermében talált alkotó otthonra, és így az elhunyt művészházaspár örökségével kapcsolatot tartva hidat teremt városunk képzőművészeti múltja és jelene között” – mondotta méltatása zárómondataként a műkritikus. Vajna László K. kiállítása szeptember 29-ig tekinthető meg.