Nem véletlen a nagy méretű kártevés, a természetes élőhelyek eltartóképességéhez viszonyítva sokszoros a vaddisznók száma – legalábbis ez derül ki az Erdők Gazdálkozdási és Vízügyi Minisztérium (MAP) nyilvános dokumentumaiból, amelyek a vaddisznóállomány 2016–2019 közötti felméréseit, a jóváhagyott és javasolt kilövések (románban a szaknyelv erre a „recoltare”, azaz betakarítás szót használja, a magyar nyelvben a vaddisznók „betakarítása” kicsit bizarr lehet – szerk. megj.) számadatait összegzik.

Mindez azt mutatja, a vaddisznók országa lettünk – de a képlet akár a medvékre is vonatkoztatható. A minisztérium adatai szerint az ország optimális vaddisznóállománya 37 ezer egyed lenne. A vaddisznók valós száma azonban ennél sokkal nagyobb, és folyamatos növekedést mutat. 2015-ben az optimálisként megjelöltnek majdnem a háromszorosát, 91 ezer egyedet összesítettek, 2016-ban 99 ezret, 2017-ben 105 ezret, 2018-ban 117 ezret. Idénre az állomány csekély méretű csökkenését jelzik előre, a vaddisznók létszámát 99 700-ra becsülik.

2018-ban az optimális 37 025 egyednél 80 ezerrel többet, mintegy 117 ezer vaddisznót tartottak számon. Ez az állomány 738 vadászterület-kezelő szervezet – ideértve az országos erdészetet is – vadászterületén oszlik meg az ország 41 megyéjében.

2016. augusztus 31. óta van hatályban a 830-as kormányhatározat, amelyet az afrikai sertéspestis megelőzésének, megfigyelésének és ellenőrzésének céljával hoztak meg. A rendelet többek között a vaddisznóállomány létszámának csökkentését is célozza, a négyzetkilométerenkénti 0,5-ös vagy ennél kisebb egyedsűrűséget tűzve ki célként, ami megakadályozza, hogy a járvány a vadállomány útján terjedjen tovább. A szakminisztérium kiegészítő kilövési kvótákat jóváhagyó 827-es számú rendelete azonban csak rá két évre, 2018-ban jelent meg. A rendelet értelmében a vaddisznó esetében az addigi 53 134 fős kilövési kvótát 28 013 egyeddel növelték, a kilövési kvótát  pedig kilencven nap alatt kellett teljesíteni. Ugyanakkor elrendelték, hogy a sertéspestisgócok körüli 13 kilométeres körzetben egészében kilövésre kerül a vaddisznóállomány, és teljesíteni kell a róka-, sakál-, szürkevarjú- és szarkakilövési kvótákat is.

A 827-es rendeletet 2019-ben érvénytelenítették, helyébe a szakminisztérium 673-as számú rendelete lépett, amely a 2019. május 15. – 2020. május 14. közötti időszakban 65 560 vaddisznó kilövését hagyta jóvá. A 673-as rendelet értelmében a vadászható, a mezőgazdasági kultúrákban kárt okozó vadfajok esetében a kilövés az év bármely időszakában engedélyezhető a vadászterület kezelőjének írásos kérése alapján. A kilövést megtehetik a vadászok a területkezelő szakalkalmazottjainak vezetésével vagy az említett alkalmazottak is.

A vadászok teszik a dolgukat

A Kovászna Megyei Vadász és Sporthorgász Egyesület 104 ezer hektáron, tíz vadászterületen folytat vadgazdálkodást. Az idei vadászszezonra – mely 2020. január 31-ig tart – még 200 vaddisznó kilövésére van keretük – mondta el az egyesület elnöke, László Béla. Folyamatosan lövik a vaddisznókat, de ezek az általuk kezelt körzetben nemigen okoznak károkat, kártérítési követeléssel sem álltak elő a gazdák. Az a helyzet, hogy a mezőkön annyi a medve, hogy egyszerűen kiűzik a vaddisznókat a kukoricából, gabonából – magyarázta a helyzetet László Béla.

Ha a gazda kártérítést kér a vaddisznók okozta kárra, akkor előbb bizonyítania kell, hogy megtette a szükséges védekezési lépéseket: kérte a vadásztársaság segítségét a kultúrák védelméhez, villanypásztorral, emberi erővel vagy más módszerrel védte veszélyben lévő kultúráját. A vadásztársaság megfellebbezheti a kártérítési követelést, tovább az ügyben a bíróság dönthet. A társaságnak a maga során bizonyítania kell, hogy teljesíti a kilövési kvótát, megfelelő módon eteti a vaddisznóállományt, a követelményeknek megfelelően folytatja a vadgazdálkodást. A gazda és a vadásztársaság hozzáállásának figyelembevételével dönt a bíróság a kártérítés jogosságáról, esetenként ennek mértékéről – ismertette László Béla. Azt is hozzátette: eddig nem kellett kártérítést fizetniük a vaddisznók okozta károk miatt.

A vaddisznók által okozott károk kérdésével a Kovászna Megyei Mezőgazdasági Igazgatóságot is megkerestük. Könczei Csaba intézményvezető érdeklődésünkre elmondta: a károk tekintetében nincs komoly kompetenciája a hivataluknak. A kármegállapításban részt vesznek, de annyi a panasz, hogy a jelenlegi személyzettel nem tudnak eljutni minden kár helyszínére – vázolta Könczei.