Szervezett szakmai tanácsadást, szakmai csereprogramokban való részvételi lehetőséget, a turizmus fellendítéséhez szükséges támogatást ígértek a moldvai csángó közösségeknek a Bákó megyei Kosteleken múlt héten tartott CSAK2020 – Csángóföldi Közgazdasági Kerekasztal résztvevői, akik a politikum, különböző szakmai testületek, döntéshozók képviseletében tettek javaslatokat a csángóföldi gazdaságfejlesztés érdekében. A Z Generációért Alapítvány és a Klebelsberg Kuno Szakkollégium szervezésében rendezett fórumom a helyieket arra biztatták, hozzanak létre gazda- és vállalkozói szövetkezeteket, ezáltal nagyobb sikerrel pályázhatnak anyagi forrásokért és összefogással könnyebben értékesíthetik termékeiket. Az eseményen elhangzottakról lapunkat Kozma Dávid főszervező, a Z Generációért Alapítvány képviselője tájékoztatta.
A gazdasági szakember elmondta, az első alkalommal megszervezett Csángóföldi Közgazdasági Kerekasztalt azzal a céllal rendezték meg, hogy vállalkozók, döntéshozók, gazdasági szakemberek és a helyi csángók bevonásával valós képet alkossanak a csángóföldi magyarok jelenlegi gazdasági-társadalmi helyzetéről, feltérképezzék azokat az okokat, amelyek miatt eddig nem indult el a fejlesztés, és elindítsanak egy olyan közös gondolkodást és cselekvést, ami kimozdíthatja a holtpontról a jelenlegi állapotot. Kozma Dávid fontosnak tarja a helyiek bevonását az őket érintő kérdésekbe, szerinte ez nélkülük nem megy, ezért is tartja örvendetesnek, hogy „a korábbi sok csalódás ellenére most nyitottak az együttműködésre annak érdekében, hogy kezdjenek valamit értékeikkel”. Bereczki Izolda, aki Kosteleket képviseli az ágasi önkormányzatban, erről úgy vélekedett: „tíz évvel ezelőtt lett volna itt az ideje, ha eljönnek meghallgatni minket, de most sem késő”, és jelezte, most reménykednek, és készen állnak a közös munkára, ha megkapják a megfelelő szakmai és anyagi támogatást az újrakezdéshez.
Támogatásra és ne csodára számítsanak
A vállalkozóvá válás pszichológiai és lelki vonatkozásairól Karácsony Zsolt, a sepsiszentgyörgyi Junior Business Club elnöke tartott előadást, aki elmondta, a belső elhatározás és kellő önismeret nélkül lehetetlen életképes vállalkozást fenntartani. Gyerkó László, a Romániai Versenyhivatal elnökségi tagja kiemelte, a csángó magyar gazdák és vállalkozók szövetkezetekbe történő szerveződését kell elsősorban támogatni, minél jobban tehermentesítve a gazdákat a termeléssel, értékesítéssel és pályázással járó adminisztratív és jogi folyamatok alól. A helyi termékek és alapanyagok értékesítése esetén a helyi feldolgozókat szükséges előnyben részesíteni a külföldre szállító nagybani felvásárlókkal szemben a pénz helyben tartása érdekében – mondotta. Előadásában elhangzott a Székelyföldi Fejlesztési Alap ötlete, egy független támogatási platform, amely a székelyföldi és csángó magyar gazdák és vállalkozók közvetlen támogatását szolgálná.
Kozma Dávid tájékoztatójában kitér arra, hogy Vincze Loránt EP-képviselő, a FUEN elnöke arról beszélt: Európa-szerte van egy infrastruktúra-minimum – összeköttetés közúton, víz-, villanyhálózat, szennyvízelvezetés, közösségi infrastruktúra –, de ezek a feltételek nem adottak Csángóföldön. Szerinte mindaddig, amíg ezeket a körülményeket nem teremtik meg, nem lehet gazdasági fejlődés esélyteremtéséről, gazdasági stratégiáról beszélni. „Amíg a megyeközpontba vagy a szomszédos településre is nehéz eljutni, addig illúzió több léptékkel nagyobbra tervezni.” A csökkenő számú csángó magyar közösség megmaradása közös kihívás az érdekképviseletek számára, s bár csodára nem számíthat a régió a fejlesztések tekintetében, de a magyar kormány és az RMDSZ kiemelten fogja kezelni a régió infrastrukturális és gazdasági fejlesztéseire vonatkozó törekvéseket – mondotta. Vincze Loránt felajánlotta a Székelyföld testvérrégiójával, a Bozen Dél-Tirol Autonóm Tartományával közösen szervezett szakmai csereprogramban való részvételt csángó magyar gazdasági szakemberek és önkormányzati képviselők számára, hogy turisztikai és vidékfejlesztési módszereket ismerhessenek meg.
Gazdaszövetkezetek nélkül nincs esély
Horváth Anna, az RMDSZ önkormányzati ügyvezető alelnöke szerint létfontosságú a gazdák és a termelők összefogása a régióban tapasztalható elvándorlás és gazdasági hanyatlás megfékezése érdekében, ezért mihamarabbi egyeztetést javasolt az RMDSZ, a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége (MCSMSZ) és a csángó magyar önkormányzati képviselők bevonásával. Pogár László, az MCSMSZ elnöke jelezte, Csángóföldön elsősorban gazdaság- és vállalkozásfejlesztéssel és kapacitásbővítéssel kapcsolatos tanácsadásra lenne szükségük az embereknek. Egy Csángó Vállalati Szövetkezet elindításában gondolkodnak, amely tanácsadással és az adminisztráció megkönnyítésével segítené a gazdákat és őstermelőket.
A csángó magyar közösséget szervező entitások (termelői és gazdaszövetkezetek) nélkül nincs esély a sikerre, mivel a kistermelők, kézművesek termelési mennyisége nem arányos a piaci elvárással, így a folyamatos termelési szint fenntartása gyakorlatilag lehetetlen – hangsúlyozta Tánczos Barna RMDSZ-szenátor.
Cilip Árpád, a Hargita Megyei Fejlesztési Ügynökség igazgatója is a szövetkezetek jelentőségét emelte ki, de szerinte nem a gazda dolga érteni a marketinghez, arculathoz, reklámhoz, és jelezte, szándékában áll segítséget nyújtani szervezett szakmai tanácsadás formájában az alakuló csángóföldi gazdaszövetkezetek számára.
A mezőgazdasági és vállalkozásélénkítő európai uniós támogatásokról és megírásuk mikéntjéről Miklós István, az OTP Consulting csíkszeredai irodavezetője szólt, aki tapasztalataira hivatkozva elmondta: a sikeres pályázathoz rendezett papírokkal rendelkező ingatlan, telek és egy lazább keretű szövetkezet jelenti az egyetlen utat, mivel a források lehívására esélytelenek az egyénileg pályázó őstermelők, gazdák.
A tanácskozás során bemutattak néhány hazai és magyarországi eredményes gazdaságfejlesztési példát, és szóltak uniós forrásokból megvalósított beruházásokról.
Gyerkó Levente, Galambfalva község polgármestere is beszámolt eredményeikről, és azt mondta, kitartó munkával, a megfelelő szakemberekkel és településszintű összefogással könnyen válhat az álomból valóság. A szervezők és a házigazda Partiumi Michiel de Ruyter Tudományos Társaság azt remélik, a rendezvénnyel tettek egy lépést azért, hogy a közeljövőben a fejlődés útjára lépjen Csángóföld, miközben megmarad az érintetlen táj, megmaradnak a hagyományok és az ízes csángó nyelvjárás.
