A köztársasági elnök, aki 1990 óta az első magyar államfő, aki az országba látogat, reményét fejezte ki, hogy az új Európai Bizottság lendületet ad Grúzia integrációs folyamatának, amely az elmúlt években megtorpant. A turizmusról szólva azt mondta: annak komoly növekedést adott egy légi járat öt évvel ezelőtti beindítása, így a jövőben is hasonló megoldásokra lesz szükség. Áder János további együttműködési lehetőséget látott a vízügy terén, hiszen a vízkincsben gazdag, iparosodó és mezőgazdasági termelést is folytató Grúzia számára a víztisztítás kérdése megkerülhetetlen.

Az országot ugyancsak segítheti Magyarország tapasztalata a termálvízkészlete hasznosításában – tette hozzá. A jövő azonban az informatikáról szól – jelentette ki, hozzátéve: lehetőséget lát arra, hogy a Kínával együttműködésben elektromos autók gyártását tervező Grúzia Magyarországon tesztelje járműveit. Az államfő a kulturális kapcsolatok építését is szóba hozta, és ígéretet tett arra, hogy elősegíti a jövőben grúziai művészek magyarországi fellépését, mert – ahogy fogalmazott – azoknak bármelyik magyar kulturális fesztiválon lenne helyük.

Szalome Zurabisvili a találkozó témái közül Grúzia oroszok által elfoglalt területei, Dél-Oszétia és Abházia ügyét emelte ki. Rámutatott arra, hogy feszültségekkel terhelt nyár van az országa mögött, és kijelentette: a politikai tárgyalásoknak új formát kell adni a kialakult helyzet javítása érdekében. Köszönetet mondott a magyar részvételért az Európai Unió Megfigyelő Missziójában (EUMM), amely ezen területek határait felügyeli. Mint mondta, a konfliktus elsősorban a határ két oldalán élők életét súlyosbítja. Kiemelte országa euroatlanti integrációs törekvéseit és az ehhez nyújtott magyar támogatást. A kétoldalú kapcsolatokról szólva azt mondta: Grúzia gazdasági fejlesztésében is számít a magyar tapasztalatokra, a grúz diákok számára pedig óriási lehetőségnek nevezte, hogy a cserediákprogram keretében Magyarországon szerezhetnek európai tapasztalatot. Szalome Zurabisvili az energetikai és a számítástechnikai terén megvalósítható együttműködés bővítését is kiemelte.

Áder János koszorút helyezett el a grúziai állam egységéért életüket áldozó katonák emlékművénél.

Ellátogatott a déloszét közigazgatási határ térségébe. Mchetában találkozott az EUMM több magyar tagjával. 2008 óta, vagyis a Dél-Oszétia kapcsán kitört grúz–orosz fegyveres konfliktus óta a térségben működő, csaknem kétszáz fős misszióban jelenleg tizenöt magyar katona, rendőr és civil szerződéses tag teljesít szolgálatot.

Az államfő ezt követően Szalome Zurabisvili grúz elnökkel közösen látogatott el a közigazgatási határ közelébe, ahol a  többi között egy orosz katonai támaszpont és mindkét fél katonai megfigyelő állásai is láthatóak.

A közigazgatási határ térségében mindennaposak a feszültségek, aminek alapja, hogy míg a grúzok egyáltalán nem fogadják el azt határként, Oroszország és a déloszétok sok esetben máshová teszik a közigazgatási vonalat. A szakadár területek és az orosz határőrség a határvonalat államhatárnak tekinti és folyamatosan próbálja azt kitolni. Szakaszos kerítéseket vagy más akadályokat telepítenek, és gyakori, hogy a szakadár köztársaság hatóságai civileket vesznek őrizetbe illetéktelen határátlépés címén – fejtették ki a grúziai illetékesek.

Az EUMM 2008 óta teljesít szolgálatot a térség stabilitásának elősegítése, a bizalomépítés, valamint az Európai Unió tájékoztatása céljából. Emellett dokumentálja, hogyan vonnak újabb és újabb területeket ellenőrzésük alá az orosz és déloszét erők – tették hozzá grúziai részről.