A várakozásoknak megfelelően a brit parlament felső kamarája, a Lordok Háza jóváhagyta tegnap annak a törvénynek az életbe léptetését, amely elvileg lehetetlenné teszi, hogy az Egyesült Királyság október végén megállapodás nélkül lépjen ki az Európai Unióból.
A legnagyobb ellenzéki erő, a Munkáspárt által kezdeményezett indítványt szerda éjjel fogadta el 327–299 arányban az alsóház, komoly vereséget mérve a kezdeményezést hevesen ellenző Boris Johnson konzervatív párti miniszterelnökre. Az alsóházi jóváhagyás után a jogszabály azonnal a Lordok Háza elé került további vitára.
Előzetesen egyértelmű jelek utaltak arra, hogy a rendezetlen brexit tilalmáról szóló törvény tárgyalását a Lordok Házának brexitpárti tagjai megpróbálják addig húzni, amíg végül nem marad idő a végleges változat kihirdetésére. A felsőházban ugyanis száznál több módosító indítványt nyújtottak be a törvényhez, és ezekről egyenként szavazni kellett volna, majd az alsóházban is dönteni kellett volna a felső kamarában elfogadott módosítások sorsáról. Ez azért kérdőjelezte volna meg a törvény életbe léptetését, mert Johnson már korábban bejelentette, hogy a jövő héttől felfüggeszti a jelenlegi parlamenti ülésszakot, és októberben új kormányprogram meghirdetésével új törvényhozási időszak kezdődik.
Csütörtökön azonban egyezség jött létre arról, hogy a Lordok Háza nem alkalmazza az időhúzó taktikát, és pénteken kora este a felső kamara jóvá is hagyta a rendezetlen brexit tilalmáról szóló jogszabályt. Ennek alapján II. Erzsébet királynő további törvényhozási tárgyalási fordulók nélkül kihirdeti a törvényt, amely így hatályba lép.
A jogszabály lényege az, hogy ha október 19-éig a parlament nem járul hozzá egy új brexit-megállapodáshoz, és ahhoz sem, hogy a brit EU-tagság megállapodás nélkül szűnjön meg, Boris Johnsonnak kezdeményeznie kell az EU-nál a jelenlegi helyzet alapján október 31-én esedékes kilépés elhalasztását három hónappal, vagyis 2020. január 31-ig.
A kilépés további – immár harmadik – halasztásának jóváhagyásához az Európai Unió állam- és kormányfői alkotta Európai Tanács egyhangú döntése szükséges.
Johnson az elmúlt napokban azonban többször is határozottan leszögezte, hogy semmilyen körülmény között nem hajlandó kezdeményezni az Európai Uniónál a kilépés elhalasztását, és a hét elején kilátásba helyezte, hogy előrehozott választások kiírását kezdeményezi, ha a parlament megszavazza a megállapodás nélküli brexit tilalmáról szóló indítványt. A kormányfő ezt már szerda éjjel, közvetlenül a tervezet alsóházi elfogadása után meg is tette, október 15-ét javasolva a választások időpontjaként. Johnson szerint ugyanis a Munkáspárt törvényjavaslatának elfogadása után lehetetlenné vált a további érdemi tárgyalás az EU-val a kilépés feltételrendszerét rögzítő új megállapodásról.
A parlament mandátumának hosszát öt évben rögzítő, 2011-ben kelt brit törvény értelmében a következő választás 2022-ben lenne esedékes, és az ennél előbbi parlamenti választás kiírásához kétharmados támogatásra – a jelenlegi létszám alapján 434 voksra – lett volna szükség az alsóházban, ám csak 298-an szavaztak Johnson kezdeményezésére. Az ellenzék egységesen és következetesen hangoztatott álláspontja szerint ugyanis nem elfogadható az előrehozott választások kiírása mindaddig, amíg a rendezetlen brexit lehetősége végleg le nem kerül a napirendről.
Az ellenzéki pártok pénteken hivatalosan is egyezségre jutottak arról, hogy nem fogják támogatni az előrehozott választások kiírását az Európai Unió október 17-én kezdődő csúcstalálkozója előtti időpontra.
