A hongkongi emberi jogokról és demokráciáról szóló javaslat elfogadása esetén Washingtonnak lehetősége lenne vízumtilalmat és számláik befagyasztását alkalmazni olyan hongkongiakkal szemben, akiket az emberi jogok megsértése miatt bűnösnek találtak. Az amerikai kormány továbbá köteles lenne minden évben felülvizsgálni Hongkong politikai autonómiájának helyzetét, és megállapítani, hogy az 1992-ben az Egyesült Államok és Hongkong között létrejött egyezménynek megfelelően a város megőrizheti-e különleges kereskedelmi státusát.

A megmozdulás napközben békésen zajlott, ám a késő esti aórákban ismét összecsapások történtek a rendőrök és a tüntetők között. A demonstrálók több helyen úttorlaszokat állítottak fel, ablakokat törtek be, tüzet gyújtottak és rongáltak, mire a rendőrök könnygázt vetettek be. A helyi közlekedést biztosító metróállomásokat lezárták.

Az amerikai kongresszus előbb bizottsági szinten vitatja majd meg a javaslatot, amelytől a demonstrálók azt remélik, befolyással lehet Peking Hongkonggal kapcsolatos stratégiájára.

Peking a hongkongi tiltakozások kapcsán rendszeresen vádolja az Egyesült Államokat, illetve más, nyugati hatalmakat – köztük az Egyesült Királyságot – azzal, hogy a háttérből szítják a kedélyeket a városban, és ezzel beavatkoznak Hongkong, valamint Kína belügyeibe.

A tizennégy hete tartó hongkongi tömegtüntetéseket egy törvénytervezet váltotta ki, amelynek értelmében bűnügyi eljárás esetén a gyanúsítottakat kiadhatták volna Kínának. A kiadatási törvény módosítását célzó tervezetet a hongkongi kormányzó szerdán ugyan visszavonta, de a tiltakozók kedélyeit ezzel nem tudta lecsillapítani.

A demonstrálók további négy követelés teljesítését kívánják elérni: a kormányzó lemondását, a rendőrségi akciók független kivizsgálását, az őrizetbe vett tüntetők ellen lázadás címén emelt vádak visszavonását, valamint politikai reformot és demokratikus választásokat akarnak.