Megújul a templombelső
A község halhatatlan szülötte, a legnagyobb unitárius jótevő, Laborfalvi Berde Mózsa emlékére. Dr. Szentiványi Gábor, 1939 — olvassuk a szentivánlaborfalvi unitárius templom falán álló emléktáblán.
A templombelső másik két emlékfelirata, valamint a klasszikus harangtoronyban lévő két, XVIII. századi (1787, 1793) műkincs értékű harang emeli műemlék rangjára a most belső javítás alatt álló templomot. Berde Mózsa (1815—1893), a háromszéki önvédelmi harc jeles egyénisége alig 11 éves volt, amikor 1826-ban megépült ez a templom, papi széke 1825-ben, szószékkoronája 1892-ben készült. A bútorzatot díszítő terítők XVIII. századi úri hímzések mintájára készültek.
— Ismervén a kis lélekszámú gyülekezetek anyagi lehetőségeit, miből állják a munkálatok árát?
— Egy bizonyos összeggel támogatott az egyetemes egyház — tájékoztatott Pap Mária helybeli unitárius lelkész, köri esperes. — Pályázatot nyújtottunk be az államhoz is, de válasz arra nem jött. S mert kedvez az idő, meg kellett kezdeni a munkát: a falak melletti belső kiszárító-szellőző árok elkészítését, s a templom pádimentumának beborítását speciális téglával. Jövőben ezt a munkát folytatnunk kell, mert a vízelvezetés nem felelt meg. A baj az, hogy a templom épülete a környező terület szintje alatt van, ahová összegyűl a testvíz.
— A száznál jóval kisebb lélekszámú gyülekezetnek túl nagy ez a vállalkozás.
— Volt az egyháznak valamennyi spórolt pénze, azt is felhasználtuk, és segített a polgári falu is. Más felekezetűek is adományoztak anyagiakat.
Szentivánlaborfalván három magyar történelmi egyház — unitárius, római katolikus és református — és egy görögkeleti létezik. Példamutató, ahogyan a közös cél érdekében együttműködnek. Távozásunkkor tudtuk meg, hogy javítják a műemlék római katolikus templomot is, ahol főleg statikai gondok elhárításával küszködnek. Keresztelő Szent János tiszteletére épült középkori templom maradványain áll, erre utal félköríves szentélye. Sekrestyeajtajának reneszánsz ízlésben faragott gerendáján virágornamentika díszíti a patrónus Henter család XVIII. század eleji címerét. Az említett családnak a templom falán elhelyezett verses epitáfiuma egyedüli síremléktípus a vidéken.