A németek soha nem felejtik el a magyarok 1989-ben tanúsított bátorságát, amellyel hozzájárultak Németország egységének helyreállításához – hangsúlyozta Wolfgang Schäuble, a német szövetségi parlament (Bundestag) elnöke tegnap Berlinben. A Bundestag őszi ülésszakát megnyitó beszédében Wolfgang Schäuble a magyarországi határnyitás 30. évfordulójáról megemlékezve kiemelte, hogy az egykori keleti blokk kommunista uralom alá vetett népei 1989-ben békés forradalmakkal kivívták szabadságukat és függetlenségüket.
Ezeknek a népeknek köszönhető a második világháború végén tartott jaltai konferencián kialakított világrend meghaladása, és „nekik köszönjük nem utolsósorban államiságunk egységét is” – mondta a Bundestag elnöke. Aláhúzta, hogy a magyar–osztrák határ 1989. szeptember 10-i megnyitása az NDK-s menekültek előtt „új dinamikát indított el”, aminek révén „két hónappal később ledőlt a berlini fal, a hidegháború jelképe”.
A magyar függetlenség és a német egység
Magyarország függetlensége és Németország egysége szervesen összekapcsolódik, és az egységes, demokratikus és erős Európa jövőjének különleges alkotóelemét képezi, ez a harminc éve történt magyarországi határnyitás máig szóló üzenete – emelte ki Kövér László, az Országgyűlés elnöke azon a koszorúzáson, amelyet az 1989. szeptember 10-i határnyitás emlékére tartottak tegnap Berlinben, a német szövetségi parlament alsóháza (Bundestag) berlini épületének falán kifüggesztett emléktáblánál.
Kövér László hangsúlyozta: magyarok és németek „cselekvő barátsága” nélkül Európa „nemcsak szegényebb, hanem erőtlenebb is lenne”, ezért meg kell őrizni ezt a barátságot. Az Országgyűlés elnöke hozzátette: egyedülálló, hogy a német és a magyar demokrácia „otthonát” jelentő két épületen, a budapesti Országgyűlés és a berlini Bundestag falán egy-egy azonos feliratú tábla emlékezteti a képviselőket és a látogatókat arra, hogy „mit tettünk mi, magyarok és németek barátságunk bizonyítékaként az egységért, a függetlenségért és a demokráciáért”.
A megemlékezés másik szónoka, Wolfgang Schäuble Bundestag-elnök aláhúzta, hogy Magyarország történelme „a nép szabadságszeretetének példáival van tele”, és ilyen példa az 1989-es határnyitás is, amellyel a magyarok „nagylelkűen és bátran” döntő lökést adtak a német egység helyreállításának folyamatához. Ezt a szabadságszeretetet és bátorságot jelzi, hogy a magyarok annak ellenére is megnyitották Ausztriával közös határukat a keletnémet menekültek előtt, hogy 80 ezer szovjet katona tartotta megszállás alatt a hazájukat – emelte ki a német Kereszténydemokrata Unió (CDU) politikusa.
Az emléktáblán német és magyar nyelven az a felirat olvasható, hogy 1989. szeptember 10. – A magyar és a német nép barátságának jelképeként, az egységes Németországért, a független Magyarországért, a demokratikus Európáért. A 90-szer 150 centiméteres bronz emléktáblát a határnyitás második évfordulóján, 1991. szeptember 10-én leplezte le Rita Süssmuth és Szabad György, a Bundestag és az Országgyűlés akkori elnöke.
Az első rés a berlini falon
A magyarok 1989-es segítsége nélkül nem sikerülhetett volna a német egység helyreállítása – jelentette ki a német külügyminiszter tegnap Berlinben a Magyar–Német Ifjúsági Fórum tanácskozását megnyitó beszédében. Heiko Maas az 1989. szeptember 10-i magyarországi határnyitás 30. évfordulójáról szólva kiemelte, hogy a magyarok megnyitották a szabadság felé vezető utat a keletnémet menekültek előtt. A határnyitással „a magyarok ütötték ki az első téglát a berlini falból”, és ez a tégla lett a mai szabad, békés és szolidáris Európa alapja.
A jelenkor gondjai és vitái közepette „néha talán többet kellene beszélni erről” – húzta alá a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) politikusa, hozzátéve, hogy németként és európaiként is köszönetet mond a magyarok 1989-es helytállásáért.
Aláhúzta, hogy nem szabad természetes adottságnak tekinteni a mai Európa viszonylagos jólétét és értékeit. Újra és újra meg kell védeni a jogállamiságot, a sajtó, az oktatás, a kutatás szabadságát, és míg mások a „bezárkózást és a nacionalizmust” választják, Európának az összefogásra kell törekednie. Arról is szólt, hogy a német újraegyesítés Európa újraegyesítésével folytatódott, és a folyamat akkor teljesedett ki, amikor az egykori keleti tömb országai csatlakoztak az Európai Unióhoz. Így egy olyan Európa jött létre, amelyben „mindenki egyenlő jogokkal rendelkezik, nincsenek első-, és másodosztályú tagok”.
Távozó keletnémetek
A magyar kormány harminc éve, 1989. szeptember 10-én jelentette be, hogy egyoldalúan felfüggeszt egy 1969-ben kötött magyar–NDK megállapodást, miszerint a felek nem engedik tovább egymás állampolgárait olyan harmadik országba, ahová nincs érvényes úti okmányuk. Ezzel elhárult a jogi akadálya annak, hogy a Magyarországon veszteglő NDK-s menekültek átkeljenek Ausztriába, és onnan elérjék menekülésük célországát, az akkori NSZK-t. Az intézkedés 1989. szeptember 11-én nulla órakor lépett hatályba. Három nap alatt 12 ezer NDK-állampolgár távozott Ausztrián át az NSZK-ba, november végéig pedig összesen mintegy 60–70 ezer keletnémet hagyta el hazáját Magyarországon keresztül. A magyar döntés lavinát indított el; két hónap sem kellett hozzá, és november 9-én ledöntötték a berlini falat, ami mintegy előrevetítette a kelet-európai kommunista rendszerek küszöbön álló összeomlását.
