A galambgombák (Russula spp.) nagyon sokfélék, sokszínű ruhát, kalapot viselnek. Nem könnyű eligazodni rajtuk, azonosításuk, megismerésük gyakran nehéz feladat. Sokkal többfélét tartanak számon közülük Csíkban, mint általában a magyar nyelvterületen.
A csak itt ismert tréfás elkülönítési mód: A galambgomba pont olyan, mint a fehérnép. Általában mindenik jó és felhasználható. De vannak kivételek. Amelyik túlságosan cifra, azt ne vedd le. Amelyik rikító piros, s alulról is piroslik, azt sem ajánlatos leszedni. Amelyik túlságosan fiatalon szétterül, kiterül, azt se tépd le. (B. L., Csíkszereda, 1994)
Általánosan elterjedt vélekedés az amatőr gombászok körében is, hogy a galambgombák közül több alig ismert, azonosításuk legtöbbször csak hozzávetőleges. A szakképzett mikológusok úgyszintén a nehezebben azonosítható fajokat tartalmazó nemzetségek közé sorolják. Két faj számít általánosságban népszerűnek, közismertnek: a kékhátú és a varashátú (Russula cyanoxantha, R. virescens).
A galambgombák pattanva törő húsú fajok, sohasem tejelnek, nincs gallérjuk, bocskoruk, rendkívül változatos színű, fajgazdag, könnyen felismerhető nemzetség.
Több esetben, noha pontos a név szerinti azonosítás, az illető faj világosan nem különül el másoktól. Így piroshátú galambgombának ismerik többen a Russula vescát vagy a Russula emeticát, viszont a R. emetica, R. lepida, R. rosea és R. vesca közt nem biztos, hogy különbséget tudnak tenni. Gond nem származik belőle, mert tudják, hogy a csípős nem jó, s hogy melyik galambgomba s melyik nem, azt általában felismerik. Moldvai magyaroknál lejegyzett adat: Galambgomba (Russula sp.): amelyik csíp, nem jó, van jó piros, kék, fehér, lila is. (Pusztina)
A titokzatos, különleges nevű kődigomba (Russula sp., Russula spp.) esetében kitérnek arra is, hogy minden ősszel lettek betegek tőle Alszegen, teteje bársonyos. (Csíkszentmihály) A kődigomba, ködigomba, kődgomba, ködgomba pontos azonosítása nehéz. Régebb valószínűleg a piros galambgombát (R. rosea) nevezték így. De hívhatták ekképp például a következőket: R. emetica, R. paludosa, R. xerampelina. Újabban egyesek egyszerűen csak a Kődből szedett gombát értik alatta, többen nincsenek tisztában a régebb egyértelműen egy bizonyos galambgombának fenntartott elnevezéssel.
Ahogy a növények esetében, általában a gomba ad nevet a helynek (Csiperkés, Vargánya utca stb.). Van azonban, hogy a gomba viseli termőhelyének a nevét. Így lett Csíkszentmihályon egy még biztosra nem azonosított galambgombaféle (Russula) neve ködi-, illetve ködgomba. Ködnek (népiesen Kődnek) nevezik azt az erdőt, ahol ez a gombafaj terem. Elnevezői úgy tartják, hogy máshol nem lelhető fel. Ez a vélekedés egyúttal sejteti, magyarázza a névadás indítékát.
Pirosas hátú galambgomba ismert Háromszéken nyíralj néven is. Torockón minden piros színű galambgombát kenyérgombának hívnak, fogyasztják is. Az egész jelentéktelen piros „galambnak” is van neve Csíkban: ez a papírgomba (Russula sp.).
Zsigmond Győző
