Az 1980-as évek Romániájában folyó féktelen terrorról kellő hitellel és alapossággal való tudósítás céljával 1983. május 20-án létrejött Erdélyi Magyar Hírügynökség, az erdélyi magyarság nemhivatalos hírirodája három, az 1988. szeptemberi tanévnyitóhoz kötött jelentését közöljük mai História rovatunkban. A jelentéseket a Transindex Adatbank rovatából tallóztuk.
Középiskolásokat kényszerítenek szülőföldjüktől távolra
Vrancea megyéből 100 középiskolást Kézdivásárhelyre, Neamț megyéből 30-at Gyergyószentmiklósra, 30 ugyancsak Kárpáton túli román középiskolást Székelykeresztúrra helyeztek. Ez a három kisváros az utolsó, még magyar többségű helységek közé tartozik.
Románia 1988 szeptemberétől nagyszabású áttelepítési akcióba kezd, melynek során erdélyi magyar diákokat moldvai és havasalföldi román középiskolákba kényszerítenek, ugyanakkor moldvai és havasalföldi román diákokat hoznak Erdélybe. Az iskola elvégzése után ugyanezen diákokat ötéves munkaszerződésre kötelezik szintén távol az anyanyelvi környezetüktől. Román tervek szerint az 1988-as tanévben a magyar középiskolások mintegy 10 százalékát kényszerítik román középiskolákba.
A tanév szeptember 15-én kezdődik, egyelőre még nem lehet fölmérni, hogy a diákáttelepítési akció milyen eredménnyel fog járni. Annyi azonban bizonyos, hogy tiltakozásokra lehet számítani. Székelykeresztúron – ahova 30 román diákot hoztak, s ahonnan 30 magyar diákot akarnak a Kárpáton túli román középiskolákba kényszeríteni – a szülők egyöntetűen megtagadták, hogy elvigyék gyermekeiket. Jelenleg a hatóságok kivizsgálják a székelykeresztúri „botrányt.” (1988/56. sz. jelentés, 1988. szeptember 11.)
150 érettségizett diák megtagadta a kihelyezést
150 csíkszeredai diák megtagadta a Zsil-völgyi bányákba való kényszerkihelyezést. Döntésüket azzal indokolták, hogy a megyében is el tudnának helyezkedni, ha nem hoznának ezen munkahelyekre Kárpátokon túli román fiatalokat. Romániában az egyetemeken végzettek három évet, a középiskolát végzettek – az 1988-ban elkezdett gyakorlat szerint – öt évig kötelesek az állam által kijelölt munkahelyen dolgozni. Ha ezt nem vállalják, akkor nem kaphatnak állást.
A Csíkszeredában kirobbant tiltakozás kivizsgálására bizottság alakult, melyben részt vesz a megyei pártbizottság, a petrozsényi bánya képviselője, valamint a megyei tanfelügyelő. Annyi máris kiszivárgott a bizottság munkájából, hogy ha másképp nem megy, akkor behívják a fiúkat katonának, és szintén a Zsil-völgyi bányákba irányítják őket. (1988/57. sz. jelentés, 1988. szeptember 12.)
Tanévnyitó csak románul
1988. szeptember 15-én a Románia-szerte megtartott tanévnyitó ünnepségeken magyar szó nem hangzott el. A több mint kétmilliós erdélyi magyarság még működő alapiskoláiban (1–10 osztály) megtiltották a magyar nyelven tartandó ünnepségeket.
Ez a lépés egy újabb abban a folyamatban, melyben Románia a magyar nyelvű oktatás teljes felszámolását tűzte ki célul. A tanévnyitók ezen megaláztatását újabbak követték. Az első tantestületi üléseken kihirdették, hogy az iskolákban még meglévő magyar feliratokat, illetve a magyar híres emberek fényképeit le kell szedni. Például a szovátai általános iskolába összehívták a szovátai, a nyárádszeredai és az erdőszentgyörgyi általános iskola tantestületeit, ahol Chineza tanfelügyelőnő mindezek ismertetése után a magyar anyanyelvű tanárokkal szedette le a feliratokat és a képeket. (1988/59. sz. jelentés, 1988. szeptember 16.)
Szerkesztette: Szekeres Attila
.jpg)
