KármentőBarna nem barnainges

2019. szeptember 13., péntek, Jegyzet
Kuti János

A Mentsétek meg Romániát Szövetség (MRSZ) elnöke Barna Dániel (alias Dan Barna) elment Marosvásárhelyre és zöldeket beszélt. Azután az RMDSZ alelnöke, Hegedüs Csilla elhúzta a nótáját, amiért azt mondta Barna, hogy Romániának túl kellene már lépnie az etnikai megosztottságon, azon, hogy minden nemzetiség a sajátjára szavaz, és úgy vélte, hogy egy civilizált, modern és kiművelt Romániában az etnikai kérdésnek már meghaladottnak kell lennie.

Hegedüs azt válaszolta erre, hogy nem túllépni, hanem megoldani kellene a kisebbség problémáit. Pedig jobb, ha Románia népe hallgat Dan(i)ra, mert akkor a magyarok a parlamenti, helyhatósági és az elnökválasztáson románokra, a románok viszont magyarokra fognak szavazni. És kérdem én, akkor ki jár jobban? Hisz az RMDSZ egyből a legtöbb szavazattal fogja Romániát vezetni. Barna megszólalását úgy is lehet érteni, hogy a marosvásárhelyi románok ne törekedjenek arra, hogy Dorin Floreát vagy más, román polgármestert válassza­nak, hanem egy magyart. Lehet, hogy – látva Barna felvetését –, Florea virágos kedvében túllép az etnikai problémán, lemond a katolikus gimnázium visszaállamosításáról, amit megígért, és majd ő is magyar polgármesterjelöltre szavaz.

Barna úr azt is mondta, hogy ezt a témát csak állandóan görgették, bár egyáltalán nem aktuális, mert Románia európai akar lenni, és a kisebbségek jogainak tekintetében máris példaértékű. Természetesen nálunk a jelenlegi elnöknek és minden román pártvezérnek, függetlenül attól, hogy éppen hatalmon vagy ellenzékben van, ugyanez a véleménye. És sokszor azt is hozzáteszik, hogy e téren az európai normák túl is vannak teljesítve. Így nem csoda, hogy azokat az európai standardok szintjére akarják csökkenteni. Ezért a Románia megmentésére törekvő Barna szövetsége, az Orban vezérrel küzdő liberálisok, a mozgalmas Băsescu-féle Népi Mozgalom Párt 50 törvényhozója tavaly óvást nyújtott be az alkotmánybíróságra a közigazgatási törvénynek a kisebbségi nyelvhasználatról szóló kedvezőbb rendelkezései ellen. Az ötven aláíróból 28 pontosan Barna pártjának tagja volt. A vezér elárulta, hogy az MRSZ bizony már túllépte az etnikai megosztottságot, mert pártjában vannak románok, de magyarok is, sőt, még a jelenlegi alelnök is magyar nemzetiségű. Ezt a teljesítményt már régen megvalósította volt Corneliu Vadim Tudor is, így lehetett a Nagyrománia Pártnak egyik oszlopos tagja, sőt, vezetője is Iuliu Furó (Gyula).

De Barna nem egy barnainges idegengyűlölő, nacionalista, rasszista, mint Vadim, hanem européer hazafi. Így van remény arra, hogy ama marosvásárhelyi felszólítására, hogy „bátorítom a magyarokat és románokat is, hogy jöjjenek az MRSZ-be, jöjjenek a Szabadság Egység Szolidaritás Pártba (a PLUS-ba, és nem lesznek pluszban), mert – mint mondta –: „meg kell mentsük és meg kell reparáljuk Romániát”. Ezek után csak amúgy fognak dőlni pártjába a magyarok (különösen a fiatalok). És akkor „megvalósul egy civilizált, modern, kiművelt Románia, ahol a szabadság jólétet is hoz, ahol a nemzetiségi kérdés majd meghaladott lesz, és nem aktualitás”. Végül is van még egy lehetőség a nemzetiségi problémák megoldására, mégpedig az, ha a magyarok hallgatnak azokra a szép (jel)szavakra, amelyeket román hazafiak szoktak ordibálni, hogy: Kifelé az országból a magyarokkal! Ez a könnyebb és hamarabb járható út. Az ilyen megnyilvánulások ellen sem Dan Barna, sem a többi pártok vezérei nem tiltakoznak, hanem többen is közülük mindennapos megnyilvánulásaikkal szorgalmasan plántálják a magyarellenességet a toleráns románokba, akik vevők is rá. Ez ellen egyedül a Román Labdarúgó-szövetség protestál, attól való félelmében, hogy a válogatott mérkőzéseiről kitiltják a nézőket.

Valahol, hosszú távon azért lehet, hogy azt szeretné, ha nem lenne, aki ellen kiabálni. Akkorra Románia valóban modern és kiművelt országgá válhat, viszont ennek érdekében a nevelésre több gondot kell fordítani, mert ha nem, akkor – mint a jászvásári polgármester, Mihai Chirică is mondta –, „elárasztanak minket a kongóiak, szomáliaiak, szírek és más népek, akik a tegnap jöttek le a fáról, meghódítanak, és főnökeink lesznek”.  

Bár talán ezek mégiscsak jobbak, mint a magyarok.

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Mit gondol, véget ér-e idén az ukrajnai háború?









eredmények
szavazatok száma 1231
szavazógép
2019-09-13: Közélet - Nagy B. Sándor:

Fapados Kultúr Café (Új összművészeti tér Sepsiszentgyörgyön)

A székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház Kovács János meghal című produkciójának előbemutatóját láthatták az érdeklődők kedden a sepsiszentgyörgyi Fapados Kultúr Café színházi sorozatának részeként, előadás után pedig közönségtalálkozóra került sor, melyen Zakariás Zalán rendező a szerzővel, Hatházi Andrással beszélgetett. A kávézó meghitt, családias hangulatú, az előadás pedig elnyerte a nézők tetszését, ami a közönségtalálkozón elhangzottakból is kiderült.
2019-09-13: Közélet - Demeter J. Ildikó:

Ivóvizet a falvaknak

2030-ig a megye településeinek 95 százalékában kiépül a vezetékes ivóvíz- és szennycsatorna-rendszer – legalábbis ezt szeretné elérni Tamás Sándor, a megyei tanács elnöke. A háromszéki politikus elmondta: a megyei önkormányzat 2,2 millió lejjel támogatja a regionális vízszolgáltató céget fejlesztési terveiben. A tőkeemeléssel a megyei tanács részvényeinek aránya a sepsiszentgyörgyi önkormányzat többségi tulajdonában levő Közüzemek Rt.-ben 2,5 százalékról 16,6 százalékra nő.