David Cameron volt konzervatív párti brit miniszterelnök szerint Boris Johnson jelenlegi kormányfő nem hitt a brexitben, és csak saját politikai karrierje érdekében támogatta az Egyesült Királyság kilépését az Európai Unióból. Cameron a brit EU-tagságról 2016 júniusában tartott népszavazáson a bennmaradás mellett kampányolt, Johnson viszont annak idején a kilépést pártoló kampánytábor frontembere volt, és azóta is a kormányzó Konzervatív Párt keményvonalas brexitfrakciójának zászlóvivője.
A 2016-os referendumon a résztvevők szűk, 51,89 százalékos többsége a kilépésre voksolt. David Cameron a népszavazás után lemondott és kivonult a brit politikából, visszaadva képviselői mandátumát is. A hamarosan megjelenő, For the Record című memoárkötetében – amelyből a The Sunday Times konzervatív vasárnapi brit lap közölt előzetesen részleteket – Cameron azt írja: már akkor is igaz volt, hogy bármelyik magas beosztású tory politikus, aki a brexittábor élére áll, a párt „dédelgetett kedvence” lesz, és Johnson nem akarta megkockáztatni, hogy ez a dicsőség másra szálljon.
A könyv szerint Johnson ugyanakkor teljesen biztos volt abban, hogy a népszavazáson a brexittábor veszíteni fog. Cameron felfedi: folyamatosan azt tanácsolta Johnsonnak, hogy ne vegyen olyan irányt, amelyről ő is alapvetően úgy gondolja, hogy árt az országnak. Johnson viszont azzal érvelt, hogy talán soha nem lesz még egy esélye, ezért ezt az esélyt kell megragadnia. Amikor Cameron azzal próbált érvelni, hogy ennek az esélynek a megragadása az ország kilépését jelenti az EU-ból, Johnson azzal válaszolt, hogy mindig lesz lehetőség az újratárgyalásra az unióval, és utána ki lehet írni egy újabb népszavazást – áll a volt kormányfő könyvében.
Johnson ma már mereven elveti az újabb EU-referendum kiírását, és rendszeresen hangoztatja azt az álláspontját, hogy az Egyesült Királyságnak ki kell lépnie az EU-ból a brexit jelenleg érvényes október 31-i határnapján, akár lesz addig új brexit-megállapodás, akár nem. Az elmúlt napokban többször határozottan leszögezte azt is, hogy a megállapodás nélküli brexitet tiltó, hétfőn hatályba lépett törvény ellenére semmilyen körülmények között nem hajlandó kezdeményezni az Európai Uniónál a kilépés elhalasztását.
Cameron könyvében azt írja: arra a következtetésre jutott, hogy Johnson saját politikai karrierjének előmozdítása végett vállalt fel a népszavazáson egy olyan álláspontot, amelyben maga sem hitt. Hozzáteszi: Johnsonnak az EU-tagsággal kapcsolatos aggályai valójában másodlagosak voltak a számára legfontosabb tényezőhöz képest, és ez az volt, hogy neki milyen kimenetel lenne a legkedvezőbb.
Cameron egyenesen hazugsággal vádolja a brexitkampánytábor egészét, felidézve: Michael Gove, a Konzervatív Párt másik prominens brexitszószólója – Boris Johnson kampánystábjának volt vezetője, aki a népszavazás előtti napokban szembefordult Johnsonnal – azzal riogatta a választókat, hogy ha Törökországot felveszik az EU-ba, az egész török lakosság Nagy-Britanniába költözik. „Boris, aki büszkén kürtölte világgá, hogy török felmenői is vannak, és korábban támogatta Törökország felvételét, ezek után maga is elkezdte hajtogatni a török EU-csatlakozásról szóló hamis állításokat” – áll Cameron memoárkötetében.
Penny Mordaunt, a fegyveres erőkért felelős akkori védelmi államtitkár – később az első brit női védelmi miniszter – a kampányban a BBC televíziónak nyilatkozva azt állította, hogy Londonnak nincs módja a török csatlakozás megvétózására. „Itt már nem az igazság határainak feszegetéséről, hanem az igazság sutba dobásáról beszélhetünk (...) A brexittábor hazudott” – írja a volt brit miniszterelnök, hangsúlyozva: Törökország EU-csatlakozására – ha egyáltalán valaha is megtörténik – még évtizedekig nincs kilátás.
David Cameron volt brit miniszterelnök szerint vannak, akik soha nem fogják megbocsátani neki a brit EU-tagságról szóló népszavazás kiírását. A volt konzervatív párti miniszterelnök, akivel a The Times készített interjút, most szólalt meg először részletesen és nyilvánosan a népszavazás körüli időkről és az azóta eltelt időszakról. A konzervatív brit napilap online kiadásában pénteken este megjelent terjedelmes interjúban Cameron elmondja, hogy „nyomorúságos, mélyen lehangoló” érzés volt a miniszterelnöki tisztség feladása a referendum után. Arra a kérdésre, hogy klinikai depresszióról beszél-e, a volt kormányfő úgy válaszolt, hogy nem áll gyógyszeres kezelés alatt. Az általa rosszul felmért tényezők között említi, hogy a konzervatív szavazókban „sokkal erősebb volt a kilépésre ösztönző gén”, mint ahogy azt ő addig gondolta. Sok olyan ember volt – tanácsi képviselők, konzervatív párti tagok, barátok –, aki tudomása szerint addig soha nem adott hangot annak a véleményének, hogy ki akarna lépni az EU-ból, aztán „hirtelen úgy döntött, hogy igenis, abszolút ki akar lépni. Ezt nem láttam előre” – mondja az interjúban David Cameron. Arra a kérdésre, hogy érez-e bűntudatot a történtek miatt, Cameron kitérően úgy fogalmaz: nem egykönnyen hozta meg a döntést a népszavazás kiírásáról.
Hozzáteszi: a döntésnek a sajtóban rendszeresen megjelenő, őt rendkívüli mértékben bosszantó felvetésekkel szemben semmi köze nem volt a 2014-es európai parlamenti választáshoz, amelyen az akkori legradikálisabb brit EU-ellenes politikai erő, az Egyesült Királyság Függetlenségi Pártja (UKIP) kiemelkedő eredményt ért el. Cameron szerint óriási politikai nyomás nehezedett rá a népszavazás kiírása végett, különösen azért, mert az EU-ban egymást érték az új és még újabb szerződések, és ezen a problémán nem lehetett túllépni.
