A középkori Kolozsvár északi kaputornyának alapjai a Főteret a vasútállomással összekötő úton a kolozsvári főposta épülete előtt váltak láthatóvá az elmúlt napokban, amint az út egyik oldalán felbontották a burkolatot. A városvezetés tíznapos régészeti feltárást engedélyezett, arra hivatkozva, hogy a fontos közlekedési útvonalat nem lehet hosszú időre lezárni.A feltárást végző Sorin Ilie Cociş, a kolozsvári régészet

i intézet régésze az MTI-nek elmondta: azt ugyan tudták, hogy itt állt az egykori Híd-kaputorony, de annak pontos helye és az alap pontos méretei eddig nem voltak ismertek. Az ásatás során azt is megállapították, hogy a kaputornyot római kori falmaradványokra építették.

A középkori Kolozsvár polgárai egy 1405-ben kapott kiváltságlevél alapján kezdhették el a várost körülvevő védőfal építését. A munkálatokat Mátyás király uralkodása idején, a király támogatásával fejezték be. A mintegy három kilométer hosszú, négyszög alakú várfalra hat helyen építettek kaput. A 18–19. században a kaputornyok mindegyikét lebontották. Jelenleg egyedül az északi kaputorony alakja ismert, amit Veres Ferenc kolozsvári fotográfus 1860 körül, még a lebontás előtt megörökített.

Sorin Ilie Cociş elmondta: a most feltárt falmaradványokat konzerválják és betemetik. Körülbelül egy hónap múlva hasonlóan járnak el azokkal a falmaradványokkal, amelyek az út másik sávjának felbontása után válnak láthatóvá. Hozzátette: elképzelésük szerint az egykori kapubástya helyét az útburkolat festésével jelölik meg, a posta épületére pedig egy bronz emléktáblát helyeznek el, amelyen megmutatják, hogy nézett ki a város egykori északi kapubástyája.