Németország a bruttó nemzeti jövedelem (GNI) 1 százalékában maximalizálná a tagállamok hozzájárulását a 2021 és 2027 közötti európai uniós költségvetéshez, és így a tervezettnél kevesebb forrás jutna bizonyos célokra – jelentette tegnap a brüsszeli sajtó egy kiszivárgott dokumentumra hivatkozva. Az intézkedés vesztesei elsősorban azok a kevésbé fejlett országok lennének, amelyek jelenleg a legtöbbet profitálnak a hétéves keretből finanszírozott strukturális támogatásokból.
Bár elemzők szerint ez az 1 százalék nagyjából megfelel a jelenlegi szintnek, az egyik legnagyobb nettó befizetőnek számító Egyesült Királyság tervezett kilépése mintegy tízmilliárd eurós lyukat fog ütni a közös büdzsén, amit a befizetések növelésével kívánna orvosolni az 1,11 százalékos jövőbeli arányra javaslatot tévő Európai Bizottság.
Az emelésre a támogatók szerint azért is szükség lenne, hogy a közösség a mostaninál ambiciózusabban léphessen fel például a kutatás, a határvédelem, a digitális gazdaság, illetve a klíma- és a védelempolitika területén.
A több újság által is ismertetett dokumentumban a német kormány hangsúlyozta, hogy az 1 százalékos határ még mindig nettó emelést jelentene a brit kilépés miatt. Továbbá egyebek mellett azt is aláhúzta, hogy az EU-s források kifizetését a közösség alapértékeinek fenntartásához kellene kötni.
A Politico brüsszeli hírportál arról számolt be, hogy a vitában Hollandia és Svédország nyíltan támogatja a berlini álláspontot. Az Európai Parlament a bizottsági tervezetnél is nagyobb mértékben, a GNI 1,3 százalékára növelné a nemzeti hozzájárulások szintjét, amit sajtóhírek szerint több dél- és kelet-közép-európai tagállam is támogatna.
„Nagy aggodalmam, hogy Európa nehéz gazdasági és geopolitikai helyzetben találhatja magát, ha nem születik megegyezés január elsejéig” – mondta Günther Oettinger uniós költségvetési biztos, hozzátéve, hogy amennyiben nem gyorsítják fel a tárgyalásokat, évekig tart majd tető alá hozni a megállapodást.
