A rosszmájúak szerint persze ez nem más, csak egy kis kampányfogás. Arra gondoltak, hogy ha Oroszország bele tudott szólni az amerikai elnökválasztásba, akkor megpróbálják, hátha sikerül Amerikát beleavatkoztatni a romániaiba. Azért utazott most a három esélyesebbnek tűnő jelölt egyszerre, hogy egyikük nehogy előnyre tegyen szert a többiekkel szemben. Azt nem lehet tudni, hogy ott majd mit fognak ígérni saját támogatásukért cserébe. Amerika ugyan legfőbb stratégiai partnerünk, de közismert, hogy: barát, barát de a túrót pénzért adják! Dăncilă elnökké választásának támogatása mellett még azért is igyekezhetett megmaradt miniszterei némelyikének társaságában, hogy némi pártfogást szerezzen halódó kormányának is.

Ezt látva a mostani elnökünk sem hagyja alább, és ő is New Yorkba repül, azzal az ürüggyel, hogy fel akar szólani az Egyesült Nemzetek Szövetségének Közgyűlésén, amelyen szeptember 24–26. között vesz részt. És ha már felszólal, akkor folytathatja itthoni megnyilvánulásait, és Dăncilă asszony kormánya ellen emelheti fel ott is szavát. Mivel ilyen körülmények közt az elnökválasztási kampány Amerikába költözik, arról nem maradhat le másik fontos jelöltünk, Dan Barna sem, így ő is repül. Lehet az lenne a legjobb, ha egész kormányunk (vagy amennyi még megvan belőle), az elnöki hivatal és a parlament is oda költözne, és hagynák Romániát és annak lakosait, hogy idehaza saját levükben főjenek. Nem lenne rosszabb. Persze legjobb és legolcsóbb az, ha hárman egy repülővel utaznak, és magukkal viszik a többi elnökjelölteket is, és a gépről a hazai hírtelevíziók élő egyenesben közvetítik az utazást s a jelöltek kampányvitáját,  estleges verekedésüket. Persze vannak, akik azon sopánkodnak, hogy Dăncilă asszony felelőtlen, hogy pont most, kormányválság idején indul el külföldre lófrálni, és kampányolni. Ráadásul olyanokat is állítanak, hogy kézi táskácskájával csak bevásárló körútra indul, ami nem igaz, hisz mindannyian tudjuk, hogy Amerikában nekünk Iohannis a fő beszerzőnk, aki direkt szerződéseket szokott fegyverekre kötni Trump elnökkel, és ő ezt a beszerzői állást nem engedné ki a kezéből. Dăncilă asszony valószínű, hogy csak az amerikai alelnökkel, Mike Pence-vel fog parolázni. Hogy mennyibe kerül egy kézfogás és fényképezkedés vele, az még nem tisztázott. Azt tudjuk, hogy egy hasonló találkozó és egy fotó 100 ezer dollárjába került a Szociáldemokrata Pártnak, (vagy nekünk?), mikor egykori főnöke, Liviu Dragnea Amerikában pózolt. Iohannis viszont lehet, hogy csak azért megy Amerikába, nehogy Dăncilă asszony Trumpnál kiüsse a nyeregből.

Arról nem beszél senki, hogy milyen nagy veszélynek teszik ki a hazát, ha az ország krémje, a Legfelsőbb Védelmi Tanács oszlopos tagjai nem lesznek idehaza. És ha valami baj lesz, akkor ki fog intézkedni? Nem tudni, hogy az Egyesült Államok mennyire bízik stratégiai partnerében, Romániában, és a biztonság kedvéért nem akarná-e megvásárolni, mint Grönlandot. Mi lehetnénk az 51. tagállam, és lehet, hogy nem is járnánk olyan rosszul. Ha meg nem sikerülne megvásárolniuk minket, akkor esetleg lerohannának, hisz a katonái máris itt vannak. Mikor a hitleri Németország elfoglalta Magyarországot 1944. március 19-én, Hitler is magához rendelte Horthyt. Most is lehetséges, hogy Trump intézte azt, hogy Románia legfontosabb személyiségei mind-mind házon kívül legyenek. A jelenlegi kormánypártot Dăncilă asszony, az ellenzéket meg Iohannis és az ő másik, újabb elnökválasztási ellenfele, Dan Barna képviseli.

Végül is a teljes politikai spektrum Amerikában köt ki. S hátha ők azt szabják feltételül Románia eladásáért, hogy a jelenlegi vezérek és pártvezetők valamiféle funkcióhoz jussanak az Amerikai Egyesült Államok kormányában.

Bizony ezzel számolnia kellene a Trump adminisztrációnak, mert ha ezek oda kerülnek, akkor Amerika megnézheti magát, mert az egész nagy Egyesült Államok nemsokára Románia sorsára juthat.