Az Európai Unió soros finn elnökségének tájékoztatása szerint a tegnapi, indikatívnak nevezett szavazáson huszonkettőből tizenhét tagállam voksolt a román korrupcióellenes ügyészség (DNA) korábbi vezetőjére, akit az EU másik társjogalkotó szervezete, az Európai Parlament már korábban határozott támogatásáról biztosított. A két intézmény képviselői szeptember 24-én fognak összeülni, akkor minden bizonnyal hivatalosan is megállapodnak a kinevezésről, ezt követheti a formális megerősítő szavazás a tanácsban.

A tagállamok kormányait tömörítő tanács korábban Jean-Francois Bohnert francia ügyészt támogatta, de időközben még a párizsi kormány is beállt Kövesi mögé. A román kormány azonban kezdettől fogva hevesen tiltakozott és a megválasztása ellen kampányolt. Viorica Dăncilă kormányfő szerdán késő este ismét megerősítette korábbi nyilatkozatait: „Nem támogatjuk ezt a mandátumot, mert számomra természetes, hogy amikor bármilyen személy ellen gyanú merül fel, függetlenül attól, hogy milyen pozíciót tölt be vagy milyen posztra pályázik, ezeket azelőtt kell tisztázni, hogy elfoglalja az adott tisztséget” – jelentette ki. Ugyanakkor cáfolta, hogy megegyezett volna a Dacian Cioloş által vezetett Renew Europe politikai csoporttal, hogy amennyiben támogatják Rovana Plumb biztosi kinevezését, cserében a kormány képviselője megszavazza, hogy Kövesi főügyész legyen. A kormányfő tegnap azt mondta, hogy a Romániát képviselő Luminiţa Odobescu az Európai Unió Tanácsában Kövesi ellen szavazott.

Laura Codruţa Kövesit tavaly nyáron, Tudorel Toader kezdeményezésére mentették fel a több száz politikust rács mögé küldő DNA éléről, az akkori igazságügyi miniszter szerint ugyanis a korrupcióellenes főügyész visszaéléseket követett el; azóta többen is feljelentették, és nem is lehet tudni, hány kivizsgálás folyik ellene. Kinevezésének hírét Klaus Iohannis államfő mellett három ellenzéki párt elnöke tartja győzelemnek: Ludovic Orban, Dan Barna és Dacian Cioloş. Az RMDSZ semleges hangú közleményben tudatta, hogy álláspontja február óta nem változott: „amennyiben az Európai Parlament és az EU Tanácsa is alkalmasnak tartja Laura Codruţa Kövesit az európai főügyészi tisztségre – márpedig ez megtörtént –, akkor az RMDSZ is támogatja a döntést”. Kelemen Hunor februárban azt nyilatkozta Kövesi kinevezése kapcsán, hogy politikusként nem támogatja, de nem is ellenzi kinevezését – emlékeztet a Transindex hírportál. Úgy fogalmazott: az RMDSZ következetes akar lenni ebben a kérdésben, ezért nincs politikai álláspontja.

Minden román sikere

Laura Codruţa Kövesi úgy véli, az uniós tagállamok kormányainak állandó képviselőiből álló bizottság a teljes romániai igazságszolgáltatási rendszer által kifejtett munkát ismerte el. Arról nincs információja, hogy Románia képviselője hogyan szavazott, de elmagyarázta: „a procedúrának még nincs vége, meg kell várnunk a hivatalos döntést. (...) A mai szavazattal kapcsolatban: azt hiszem, hogy az a teljes romániai igazságszolgáltatási rendszer által kifejtett munka elismerését jelenti. Azt hiszem, ez minden román sikere, aki az utóbbi években a korrupció elleni harcot támogatta és a jogállamot védelmezte, főleg a nehéz percekben. Gondolom, az is fontos volt, hogy a technikai interjú során első helyre kerültem, de azt hiszem, hogy ez a szavazás, akárcsak az Európai Parlament voksa, bizalmi szavazást jelent egy olyan társadalom iránt, amelyik az igazságszolgáltatást és az európai értékeket támogatja, és amely nélkül nekem sem sikerült volna” – nyilatkozta. A DNA volt főügyésze reményét fejezte ki, hogy amennyiben a végső döntés is megszületik európai főügyészi tisztségbe való kinevezéséről, az erős motiváló erőként fog hatni minden romániai ügyészre és bíróra, hogy érdemes folytatni a korrupcióellenes harcot, mert „az akadályok dacára csak a profizmus és a következetesség számít, ha valóban sikert akarsz elérni”.

Az Európai Ügyészség (EPPO), amely a tervek szerint legkésőbb 2021 elején kezdi meg működését, az EU pénzügyi érdekeit sértő bűncselekményekkel szemben jár majd el. Az úgynevezett megerősített együttműködéssel létrejövő szervezetben a kezdeményezéshez csatlakozó 22 tagállam vesz részt, Magyarország nincs köztük. Az EPPO központi székhelye Luxembourgban lesz, kiegészíti majd az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) és az Európai Unió Büntető Igazságügyi Együttműködési Ügynökségének (Eurojust) tevékenységét, ezek ugyanis nem indíthatnak nyomozást vagy büntetőeljárást a tagállamokban.