Országos tiltakozási lavinát indított el a szülők körében, hogy ettől a tanévtől heti két órával több szerepel a hetedikesek órarendjében, arról ellenben kevés szó esik, hogy mindez két új tantárgy bevezetése miatt van, ami a tananyag mennyiségét is jócskán befolyásolja. A diákok túlterheltségéről, programváltozásról, a tízkilós iskolatáskákról és a rendszer kiszámíthatatlanságáról Kondor Ágotával, a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium igazgatójával beszélgettünk.
Az oktatási minisztérium 2016-ban, Adrian Curaj tárcavezető idejében tette közzé a 2017/2018-as tanévtől fokozatosan bevezetendő V–VIII. osztályos tantervet, mely szerint már ötödik osztályban tanítanak informatikát és számítógépes ismereteket, ennek köszönhető, hogy az idei hetedikesek az első olyan évfolyam, amelynek ez a tantárgy harmadik éve szerepel az órarendjében, és ez a tavalyi hetedikesekhez képest plusz heti egy órát jelent. Ezenkívül, míg korábban a latin nyelv és kultúra tantárgyat nyolcadik osztályban tanították, ettől a tanévtől egy esztendővel korábbra időzítették, ami az informatikával együtt heti két többletórát jelent a hetedikeseknek. A rendelkezés szerint a román tannyelvű oktatásban heti legkevesebb harmincegy és legtöbb harminchárom órájuk van a hetedikes diákoknak, esetükben a második idegen nyelv a törzsanyag része, míg a kisebbségi oktatásban legkevesebb harmincnégy, legtöbb harminchat órával számolnak, és a második idegen nyelv nem szerepel a kötelező tárgyak között.
Érdeklődésünkre Kondor Ágota elmondta, a Székely Mikó Kollégiumban a maximális óraszám van érvényben, mivel néhány esztendővel ezelőtt, amikor a második idegen nyelvet a kötelező tárgyak közül kivették a kisebbségi oktatásban, az iskola vezetősége közösen a szülőkkel úgy döntött, hogy választható tantárgyként maradjon meg a második idegen nyelv, amelyet heti két órában tanítanak. Az iskolavezető hangsúlyozta, ezzel az a szándékuk, hogy diákjaik ne kerüljenek hátrányba a többségi tanulókkal szemben, ez ellenben azt jelenti, hogy kihasználják a maximális óraszámot. Hetedikben heti négy magyaróra van, és egy óra A nemzetiségi kisebbségek történelme és hagyományai tantárgyból, ami eleve többletórát jelent a magyar diákok számára, ellenben nemcsak az iskolában töltött idővel van baj, hanem a tananyag mennyiségével is – állítja a Mikó igazgatója.
Elmondta, voltak már próbálkozások minisztériumi szinten a tananyag csökkentésére, de észszerűtlen volt, mert bizonyos tananyagrészeket vettek ki, a tanárok pedig csak fogták a fejüket, hogy adott ismeret nélkül hogy tanítják meg és a diákok hogy értik meg a következő lépést. „Át kellene vizsgálni a tananyagot, rá kellene térni az interdiszciplinaritásra, mert azt tapasztaljuk: amit a diákok egyik tantárgyból megtanulnak, nehezen tudják alkalmazni egy másik tantárgy esetében. A százalékszámítást vagy a hármasszabályt megtanulják matematikából, de ha kémiaórán koncentrációt kell számítaniuk, külön fel kell hívni a figyelmüket, hogy milyen matematikai eszköz áll rendelkezésükre.”
Kondor Ágota szerint nincs idő az új ismeretek elmélyítésére, begyakorlására, ezért van a sok házi feladat. Ha a tanár több időt szán a gyakorlásra, egy következő anyagrésznél sűrítenie kell, ha pedig tartja a program szerinti ritmust, lehet, hogy egyesek lemaradnak – véli az igazgató. Fejetlenségnek tartja, hogy míg a tantervek fokozatosan áttérnek a kompetenciaalapú fejlesztésre, a számonkérés marad a régi, elsősorban lexikális tudást ellenőriznek, ezért szerinte a vizsgatárgyakat tanító pedagógusok szinte lehetetlen feladat előtt állnak. „A vizsgáknál és úgy általában legyen kiszámíthatóság, hogy pedagógusként tudjunk tervezni legalább egy évre. A nyolcadikosok és a tizenkettedikesek szüleinek szeretnék pontos dolgokat mondani a záróvizsgákkal kapcsolatban, ehelyett azt mondom, jelenlegi állás szerint így van, ha változik, értesítjük őket.”
Kérdésünkre, hogy miként vált be a fél kilences kezdés, az iskolavezető elmondta, voltak pozitív és negatív visszajelzések is a szülők részéről, ezért a vezetőtanácsban újra napirendre tűzik, de meggyőződésük, ha a diákok pihentebben mennek iskolába, jobban oda tudnak figyelni az első órákban, és jobban bírják később is. Az elemistákat még kísérik a szülők, és akinek a munkahelyi programja nyolckor kezdődik, annak nem felel meg a fél kilences kezdés, de a tanítók nyolctól fogadják a gyermekeket – mondotta az igazgató. Szerinte legalább fél évnek kell eltelnie, amíg kiderül, hogy az új program beválik-e.
Nagyobb gondnak tartja, hogy a diákok naponta tíz-tizenegy kilós zsákokat cipelnek a hátukon, az V–VIII. osztályosoknál ezt le is mérték, közelebbről megteszik az elemiben is. Ezen úgy próbálnak változtatni, hogy a meglévő polcok mellé, ahol a kicsik munkafüzeteit tartják, minél több osztály számára biztosítanak szekrényt minden tanulónak, ahol a tanszereiket tarthatják, és akkor csak a legszükségesebbeket viszik és hozzák naponta. Az egykori Kós Károly Szakközépiskolába költöző elemi osztályosok szekrényei a folyosón kapnak helyet, a Mikó főépületében az osztálytermek bútorzatához fog tartozni a tároló. Jelenleg két előkészítő, három második és egy harmadik osztály működik a Kós Károly-iskola felső épületében, az udvar gumiszőnyegét már lerakták, két asztalitenisz-asztalon már pötyögtetnek a kisdiákok, közelebbről elkészül a mászófal, és további játékok kerülnek az udvarra.
Bár az igazgató nem árult el részleteket az iskola 160. évfordulója alkalmából tervezett idei programokról, a tudomásunkra jutottakból arra lehet következtetni, a szervezők széles körű érdeklődésre számítanak, és azt szeretnék kifejezésre juttatni, hogy tanulni nem csak a tantermekben lehet.
