Közös cselekvési tervről beszéltek tegnap Kolozsváron az erdélyi magyar politikai szervezetek képviselői. A Szili Katalin miniszterelnöki megbízott kezdeményezésére létrejött autonómia-kerekasztal résztvevői egy 12 pontos munkaanyagról kezdték meg a tárgyalásokat, és közös nyilatkozatban rögzítették, hogy az Európai Unió újonnan felálló intézményrendszerénél kezdeményezik és támogatják a Kalmár Ferenc és Szili Katalin által megfogalmazott, az őshonos nemzeti közösségekre vonatkozó öt alapelv elfogadását.
Megerősítették ugyanakkor elkötelezettségüket a politikai szervezetek vezetői által 2018. január 8-án aláírt együttműködési megállapodásban foglalt célok megvalósítása mellett. A kerekasztal résztvevői közölték: egyhangúan támogatják a Székely Nemzeti Tanács polgári kezdeményezését, és minden európai polgárt arra kérnek, hogy írja alá a dokumentumot. Támogatják a román–magyar megbékélést szolgáló kezdeményezéseket, és tisztelettel adóznak az 1989-es temesvári események 30. évfordulója előtt.
A nyilatkozatot az RMDSZ részéről Székely István ügyvezető alelnök, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) részéről Toró T. Tibor ügyvezető elnök, a Magyar Polgári Párt (MPP) részéről Kulcsár-Terza József parlamenti képviselő, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) részéről Zakariás Zoltán, a Székely Nemzeti Tanács részéről pedig Izsák Balázs elnök írta alá.
Az erdélyi magyar politikai szervezetek képviselői az autonómia-kerekasztal júliusi ülésén állapodtak meg arról, hogy szeptember végéig cselekvési tervet dolgoznak ki a következő két év operatív együttműködéséről.
Az őshonos nemzeti közösségekre vonatkozó öt alapelvet Kalmár Ferenc, a Külgazdasági és Külügyminisztérium miniszteri biztosa ismertette júliusban Tusványoson. Alapelvnek tekintette, hogy az őshonos nemzeti kisebbségek kérdése nem belügy, hanem európai ügy, hogy védeni kell a nemzeti identitást, és hogy ehhez az egyéni és kollektív jogokat is el kell ismerni, hogy a nemzeti identitás nem feltétlenül jár együtt az állampolgársággal, és hogy az őshonos közösségek az államok alkotórészei kell hogy legyenek.
A 2018. január 8-án aláírt közös nyilatkozatban az RMDSZ, az EMNP és az MPP elnöke rögzítette, hogy száz évvel a Gyulafehérvári Nyilatkozat után készek egy új kezdetre, amelyhez partnerséget ajánlanak a román társadalomnak, és tiszteletet is kérnek a részéről. Közölték, hogy Székelyföld területi autonómiáját Székelyföld történelmi határai között képzelik el, és az autonóm Székelyföldön a magyar nyelvnek egyenrangúnak kell lennie a román nyelvvel. A pártok közös céljuknak tekintették a Partium történelmi régió sajátos, kétnyelvű közigazgatási jogállásának kialakítását és az egész romániai magyarságot érintő kulturális autonómia elérését is.
