Egy hetvenöt esztendővel ezelőtt, 1944. február 6-án tartott presbiteri gyűlés elhatározta, hogy evangélikus templomot építenek Kézdivásárhelyen. Az ötlet Bothár L. Vilmostól (1896–1951), a Kézdivásárhelyi Takarékpénztár vezérigazgatójától, a Székelyföldi Evangélikus Missziói Egyházközség felügyelőjétől származott. Bejelentette, hogy nemrég elhunyt felesége, Dimény Margit emlékére felajánlja háromezer pengő értékben 36 ezer tégla árát egy megépítendő evangélikus templom céljára. K. Kovács István (1884–1961), a város akkori polgármestere – akinek a felesége evangélikus volt – erre a célra a város részéről egy üres telket ajánlott fel. Sándy Gyula ny. budapesti műegyetemi tanár díjmentesen készítette el a templom tervét. Még az év június 11-én Jánosi Andor esperes ünnepség keretében megáldotta a templom alapkövét. A nehéz háborús időben, sok-sok viszontagság között épült templomot 1947. november 2-án szentelte fel Argay György akkori püspök.

A mintegy százötven evangélikus, a környéken lakó idős református és harminc unitárius felekezethez tartozó hívő felváltva használja a felújított istenházát. Vasárnaponként 9 órától evangélikus, 10 órától református, 11 órától pedig unitárius istentiszteletet tartanak. Minden hónap negyedik vasárnapján 11 órai kezdettel ökumenikus istentiszteletre kerül sor.

Az oltári szolgálatot, Isten igéjének hirdetését Zelenák József püspökhelyettes és Végh Nimród lelkészjelölt végezte. A gyülekezetet Bokor Tibor polgármester köszöntötte, majd áldást mondott Buzogány-Csoma István unitárius lelkész, a végső áldást és a miatyánkot pedig Beder Imre református lelkipásztor mondotta el. Az istentisztelet végén fellépett a sepsiszentgyörgyi evangélikus-lutheránus gyülekezet Cantate gyermekkórusa Domokos Izabella tanítónő vezetésével.