Az elmúlt héten, szeptember 26. és 29. között a Hungexpo Budapesti Vásárközpontban szervezték meg az Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállítást és Vásárt (OMÉK), Magyarország legnagyobb és egyik legrégebbi agrárgazdasági rendezvényét. A 79. alkalommal megrendezett OMÉK – mely lényegében a több mint száz éve működő magyarországi mezőgazdasági kiállítások és vásárok hagyományának folytatója – idén is megtartotta közönségvásár jellegét, de olyan fontos szakmai kérdésekre is összpontosított, amelyek az agrárinnováció és -digitalizáció, a fenntarthatóság, a fogyasztói tudatosság témakörébe tartoznak. A vásárt idén A fejlődés hagyománya mottó köré építették, a statisztikák szerint a rendezvénynek tizenöt országból nyolcvanötezer látogatója volt.
A rangos eseményt, amelynek fő szervezője az Agrár Marketing Centrum volt, az anyaországi és határon túli magyar gazdák ünnepeként határozták meg, így székelyföldi agrárszakemberek, kis és közepes termelők is részt vettek az eseményen. A Székelyföldi Gazdaszervezetek Egyesületének falugazdász-hálózata külön sátorral volt jelen az OMÉK-on, Háromszékről bemutatkozott a kézdivásárhelyi Kézdi LactoCoop tejszövetkezet. A múlt heti OMÉK-ot több előrendezvény is megelőzte, így más helyszíneken rendezték meg a fajtaállat- és gépbemutatókat – utóbbira a Bábolnai Gazdanapok keretében került sor, az eseményről lapunk is beszámolt.
A kiállítás több mint négy hektáron zajlott, 680 kiállító mutatta be termékeit. A vásárt Nagy István agrárminiszter és Jakab István, az Országgyűlés alelnöke nyitotta meg. A tárcavezető a rendezvénnyel kapcsolatosan elmondta, hogy a kiállítás „több mint egy évszázada rendre bemutatja a magyar föld legjavát. Mindazt, ami táplál, éltet és megtart minket a Kárpát-medencében több mint ezer esztendeje.” Az Országgyűlés alelnöke a maga során hangoztatta: „az OMÉK az itt bemutatott termékekkel, technológiai újdonságokkal és eszközökkel bizonyítja, hogy hazánk megállta helyét a 21. század élelmiszer-gazdasági kihívásai közepette”.
A kiállítás több csarnokban, szabadtéri kiállítóhelyeken is zajlott. Bemutatkozott Marokkó, az OMÉK idei partnerországa, jelen voltak az agrárminisztérium szervezeti és háttérintézményei, nemzetközi partnerek, mezőgazdasági, élelmiszeripari vállalkozások, szakmai szervezetek képviselői. Sor került állattartó és állatbemutató programokra, kertészeti kiállításra és bemutatókra. A látogatók ismerkedhettek őshonos állatfajokkal, hagyományos eszközökkel, megcsodálhatták a mezőgazdasági géppark csúcstechnológiás eszközeit. Külön figyelmet kapott a legifjabb generáció, számukra játszóteret alakítottak ki, a közeli színpadon pedig gyermekeknek szóló programokat mutattak be. Külön pavilonban kaptak helyet a Kárpát-medence kincsei és kistermelői. A Gasztro-passzázs kulináris élményekkel várta a vendégeket, a kiállítási napokat koncertek zárták.
Fontos az OMÉK-on való jelenlét
A Székelyföldi Gazdaszervezetek Egyesületének (SZGE) falugazdászsátra – amelyet már jól ismernek a székelyföldi agrárrendezvények látogatói – külön térben kapott helyet. A falugazdászok marha- és birkahúsból főztek finomságokat, lucskos káposzta is készült, az asszonyok csörögét tettek az asztalra, az édességhez nagyon illett a helyszínen főzött szilvalekvár – nem csoda, hogy a falugazdászudvarban folyamatosan foglaltak voltak az asztalok.
Az OMÉK-on jelen lévő SZGE-elnök, Becze István készségesen válaszolt lapunk kérdéseire.
– Miért tartották fontosnak, hogy az SZGE, a falugazdász-hálózat megjelenjen az OMÉK-on?
– Az OMÉK Magyarország legnagyobb agrárseregszemléje, itt kell lenni, itt lehet kapcsolatokat építeni, a konferenciákon új ismereteket szerezni. Itt fordul meg a szakma színe-java, de az is fontos, hogy termelőket hozhattunk el kiállítani. Lényegében a Tusnádon korábban megismert sátrat hoztuk el ide, habár nem volt könnyű az engedélyeztetés. Nagyon jól helytállt a csomortáni szövetkezet, sok jó embert, barátot meg tudtunk kínálni hazai ízekkel, Csíki sörrel, pálinkával.
– Milyen termékekkel jelentkeztek a székelyföldi kistermelők a vásárban?
– A három székelyföldi megye kistermelőinek egy elég jelentős része itt van. Van, aki szervezetünkön keresztül érkezett, van, aki saját szervezésben. Itt van a kézdivásárhelyi, a csíkszépvízi és a székelykeresztúri tejszövetkezet, komoly a méhészek felhozatala, az erdei gyümölcsökből készült szörpök, lekvárok, egyéb termékek is fontos szegmenst képeznek. De jöttek kézművestermékekkel, kerámiával is, egy egész műhelyt is elhoztak a mesterek. Kertészeink ugyanakkor teljesen új termékkel, fekete ribizliből készült ételkiegészítő készítménnyel mutatkoznak be.
– Látnak lehetőséget arra, hogy ezek a termékek folyamatosan jelen legyenek a magyar piacon?
– Inkább azt látom, hogy turisztikai szempontból lényeges egy jó felhozatalt bemutatni, megmutatni, hogy mit kaphatnak a Székelyföldre érkező turisták. Ezeknek a termelőknek nagy része nem képes arra, hogy folyamatosan ellássa a piacot. De akik itt vannak, jól értékesítik termékeiket, a pár nap alatt akár a vállalkozás két hónapos eladását is megvalósíthatják.
– Hol lesz jelen legközelebb az SZGE falugazdászsátra?
– A Székelyföldi gazdanapok részeként október 11–12-én lesz mézfesztivál és őszi nagyvásár a Székely termék gyűjtőnév megjelenésének tizedik évfordulója alkalmával. 10-én biogazdálkodási szakmai napra kerül sor, erre meghívást kapnak mindhárom megye biotermelői – számolt be Becze István.
Jól vizsgáztak a falugazdászok
A székelyföldi falugazdászok számára a közelmúltban Csíkszeredában szerveztek többmodulos képzést. Az OMÉK-on adták át a végzős falugazdászok diplomáit. Az oklevelek fontosságáról dr. Kozári Józsefet, a Szent István Egyetem kancellárhelyettesét, szolgáltatási központokért felelős vezetőjét faggattuk.
– Milyen eredményeket értek el a vizsgán a falugazdászok?
– A falugazdászok többsége jó eredményt ért el, mindenki színvonalasan felkészült. Határozottan, falugazdászhoz illően válaszoltak a feltett kérdésekre, messzemenően elégedettek vagyunk a színvonallal.
– Mire jogosítja fel a falugazdászokat ez a diploma?
– A diploma tulajdonképpen azt teszi lehetővé, hogy a falugazdászok jobban végezhessék a munkájukat, jól tudjanak kommunikálni, képesek legyenek bizonyos stresszhelyzetekben problémákat megoldani, tisztában legyenek a gazda és falugazdász közötti viszonyokkal.
– Folytatódik a képzés?
– A minisztériumi kollégákkal beszélve azt az ígéretet kaptuk, hogy ennek folytatása lesz. Most készítjük elő a tematikát, amely alapján a képzés folytatódik. Lehetőleg egy nagyobb létszámú falugazdászcsoporttal kell ezt majd megoldani, mert mindenfelől azzal az igénnyel találkozik a minisztérium, hogy további falugazdászok felvételét támogassa.
– Megismerhetünk néhányat a majdani témákból?
– Amikor kialakul a teljes tematika, akkor természetesen igen.
Értékelik a székely tejtermékeket
A kistermelőknek fenntartott pavilonban, a magyar agrárminisztérium által biztosított A Kárpát-medence kincsei standon mutatkozott be a kézdivásárhelyi Kézdi LactoCoop tejszövetkezet.
A standon főként sajtokkal jelentek meg. Kétféle füstölt sajtot, az intenzívebben, bükkfával füstölt, egészében tehéntejből készült Perkő sajtot és az enyhébben füstölt, kézzel fonott Pásztor sajtot mutatták be. Sikere volt a Kézdi sajtnak, amely tulajdonképpen egy Dalia típusú sajt. Emellett bemutatták a Kézdi sajt és juhsajt keverékéből készült puliszkatúrót. Friss termékeket is kiállítottak, de ezeket főként bemutatóként, hiszen állandó utánpótlásra nem volt lehetőség. Kétféle vajat, 65, illetve 82 százalékosat is tettek a pultra. Minden termék kóstolható volt, a vendégek egyhangúlag dicsérték a Kézdi LactoCoop készítményeit, de voltak kiemelten értékelt tejtermékek is.
– Milyen termékeket értékeltek leginkább a fogyasztók? – kérdeztük a standnál jelen lévő Bokor Évát, a Kézdi LactoCoop igazgatóját.
– A kézzel fonott füstölt sajtot kiemelten kedvelték a kóstolók. Enyhébben füstölt, sokan vásároltak is belőle, már első nap a készlet mintegy nyolcvan százalékát eladtuk. Ezzel szemben két évvel ezelőtt a túró ment a legjobban. Viszont sokan keresik a juhtejből készült termékeket, sajnos, a standunkon tehéntejből készült termékek vannak.
– Ha ilyen jók a visszajelzések, nagy a kereslet, elképzelhető, hogy állandóan jelen lesznek a magyar piacon?
– Mindenképp jó volna. Kár, hogy máris nem vagyunk itt, hiszen sok az érdeklődő. Érdekes, hogy vásárlóink nagy részének van erdélyi ismerőse, tudta, hol van Kézdivásárhely. Hasonló termékeket vásároltak Székelyföldön vagy kaptak ajándékba rokonságtól. Szerintem itt is van piaca termékeinknek.
– A hazai piacon mennyire vetette meg lábát a Kézdi LactoCoop?
– Környékünkön annyira nem boldogulunk, mint például más vidékeken. Pedig ott kellene megvalósítanunk az eladás kilencven százalékát, és csak hatvannál tartunk – tudtuk meg Bokor Évától.
A szomszédos standon mutatkozott be a csíkszépvízi Csengő Mezőgazdasági Szövetkezet. A kiállított termékekről, a sajtok piacáról Gál Zoltán ügyvezető nyilatkozott lapunknak a helyszínen.
– Saját termékeinkkel, sajtokkal mutatkoztunk be. Egy héttől hatvan napig terjedő érleléssel előállított sajtokról van szó. A magyarországi eladásokkal nagyon nem büszkélkedhetünk, de van egy forgalmazónk, aki kéthetente szállítja az árut. A hazai piacot a régiónk, Hargita, Kovászna és Brassó megye jelenti. A román vidékeken is ismerik termékeinket, a Foxnak termelünk, ők értékesítik a termékeket, lényegében egész Romániában. A sajtoknak van piacuk, ahhoz csak minekünk kell felnőni, de úgy, hogy közben tartsuk a minőséget – értékelte az ügyvezető.
Az élelmiszer-pazarlás ellen
A két évvel ezelőtt megrendezett OMÉK-on vezette be a szervező, az Agrár Marketing Centrum, hogy a kiállítás végén megmaradó, fogyasztható élelmiszereket a Magyar Élelmiszerbank Egyesület javára ajánlják fel. Akkor 1,2 tonna élelmiszert mentettek meg a kidobástól, a mennyiséget az élelmiszerbank rászorulóknak ajánlotta fel. A kezdeményezést idén is folytatták azzal a céllal, hogy visszaszorítsák a világszerte tapasztalható élelmiszer-pazarlást.
Évente a világon hozzávetőleg 1,6 milliárd tonna fogyasztható élelmiszer kerül a szemétbe, ami az előállított mennyiség egyharmadát teszi ki. Magyarországon évente 1,8 millió tonna megtermelt élelmiszer marad elfogyasztatlanul, ami azt jelenti, hogy állampolgáronként 68 kilogramm élelmiszert dobnak ki. Csak a tudatos vásárlással ebből 33 kilogramm elpazarlását lehetne elkerülni – mutatják a statisztikák.
