A Benedek Elek Emlékév zárórendezvényeként tegnap kettős eseményre került sor: a sepsiszentgyörgyi Keresztes-házban Székely Tündérország örökös követe... címmel nyílott meg a Benedek Elek életét és korát megidéző, a Balassi Intézet – Magyarország Kulturális Központja sepsiszentgyörgyi irodája által összeállított kiállítás.
A tárlatmegnyitón felszólaló Percze László, Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusának konzulja Benedek Elek halhatatlanságáról szólva kiemelte, nemcsak azért örök Elek apó, mert meséin nemzedékek nőttek fel, mert szerteágazó munkássága révén tovább él az utókor emlékezetében, hanem legfőképp azért, mert ő magát népe alázatos szolgájának tekintette, akinél erkölcs és hivatás, munka és szolgálat, élet és életmű szorosan összetartozik – utolsó levelének szállóigévé vált zárósora: fő, hogy dolgozzanak is ezt igazolja.
És hogy minden mindennel összefügg, arra Szabó Zsolt irodalomtörténész világított rá: azt a bizonyos utolsó levelet Benedek Elek annak a Keresztes szerkesztőnek írta, aki abban a házban lakott, melyben a tegnapi kiállítást berendezték, a levél témája a Székely Népművelő Társaság megalapítása volt. Levelében Benedek Elek nem ellenezte, hogy a háromszékiek ezúttal is külön úton járjanak, azaz ne a Székely Népművelő Társasághoz csatlakozzanak, hanem saját csoportosulást alakítsanak – csak tegyenek népükért.
A meseíró és a mesemondó Benedek Elek alakjáról szólott Zalka Csenge mesemondó, elmondva, Elek apó nemcsak gyűjtötte és közreadta a népmeséket, hanem maga is írt meséket – melyek közül nem egyet a későbbi gyűjtők már mint népmeséket jegyeztek le. Ilyen a Jégország királya is, melyet előadott a szép számban összegyűlt hallgatóságnak.
A Benedek Elek-emlékalbum bővített és javított, a Benedek Elek Emlékév tiszteletére megjelent harmadik kiadását Szabó Zsolt ajánlotta a nagyérdemű figyelmébe, a könyv keletkezéséről a társszerző Nagy Nándor, Bardócz Orsolya, Elek apó ükunokájának férje mesélt. Elmondta, jó tíz éve néhány addig ismeretlen fényképre bukkantak a családi örökségben, ezek nyomán elindulva újabb és újabb felvételek kerültek elő, adott pillanatban olyan méretűvé vált a gyűjtemény, hogy valamit kezdeni kellett már vele. Így született meg Szabó Zsolt, Benedek Elek életének kutatója segítségével az emlékalbum, mostani kiadása már 250 képet, dokumentumot tartalmaz, összefoglalva Benedek Elek életét, életművét és annak utóéletét.
A Benedek Elek Emlékév zárórendezvényének második eseményére este, immár sötétedés után került sor: a Pál Vendel által készített, a Bod Péter Megyei Könyvtár falára kivetített animáció különleges élményt nyújtott az összegyűlteknek.
