Románia várhatóan két lehetséges jelöltet is javasol az új Európai Bizottságba Dan Nica EP-képviselő (fotó) és Melania-Gabriela Ciot európai ügyekért felelős külügyi államtitkár személyében – közölte a kormánypárttól származó értesüléseire hivatkozva az Agerpres hírügynökség.
A Szociáldemokrata Párt (SZDP) végrehajtó bizottsága tegnap ült össze, hogy új jelöltet nevezzen meg az EP jogi bizottsága által leszavazott korábbi jelölt, Rovana Plumb EP-képviselő helyett. Eredetileg Dan Nica volt az egyetlen jelöltjük, ám amikor Viorica Dăncilă kormányfő, az SZDP elnöke erről telefonon tájékoztatta Ursula von der Leyent, az EB elnöke állítólag „tartalékmegoldásként” egy újabb női jelöltet is kért tőle. Az SZDP végrehajtó bizottsága ezt követően Ciot európai biztosjelöltségének támogatását is megszavazta.
A pártvezetőség ülése után sajtónyilatkozatában Dăncilă azt hangsúlyozta, hogy a kormány Dan Nicát javasolja az Európai Bizottságba, hiszen ő a román szociáldemokrata képviselők vezetője az EP-ben, közmegbecsülésnek örvendő személy, és az európai szocialisták támogatását is élvezi. „Természetesen tartalékjelöltünk is van, egy nő, ha erre lesz igény: Gabriela Ciot államtitkár. Egyébként ugyanúgy fogunk eljárni, ahogyan Magyarország. Ha Magyarország egy jelöltet nevez meg, akkor Románia is egy jelöltet javasol, mert meg kell tartanunk az egyensúlyt” – mondta a miniszterelnök.
Az új román jelöltről Klaus Iohannis államfő is konzultálni akart Dăncilăval, a szociáldemokrata miniszterelnök azonban visszautasította a kormányát rendszeresen bíráló jobboldali elnök meghívását.
Az ellenzék egyébként Dan Nicát alkalmatlannak tartja az európai biztosi posztra. Nica ellen ugyanis 2016 novemberében bűnvádi eljárás indult az egyik leghangzatosabb, kilenc volt minisztert érintő korrupciós ügyben, az úgynevezett Microsoft-aktában, amelyet a többi volt tárcavezetőhöz hasonlóan csak azért úszott meg, mert 2018 februárjában elévülés miatt a korrupcióellenes ügyészség (DNA) ejtette az ügyet. A DNA szerint az oktatási és informatikai tárca, valamint a pénzügyminisztérium több korábbi vezetője néhány tízezer és több millió euró közötti csúszópénzt fogadott el, hogy a piaci árnál 30–40 százalékkal drágább szoftverlicencek, illetve akár 50 százalékkal drágább számítógépek megvásárlásáról szóló állami szerződéseket hagyjanak jóvá.
