Gyakorlatilag az önkormányzat által elmulasztottakat igyekeznek pótolni a városháza szomszédságában felállított asztalnál, azaz pontosan kívánja tájékoztatni a sepsiszentgyörgyieket, hogy milyen jellegű beruházás és a környezet szempontjából milyen áron készül a Honvéd-kút fölötti 12 hektáros területen – foglalta össze megkeresésünkre Toró Attila. Arról is tájékoztatott, hogy változtattak az eredeti elképzelésükön, melyben az is szerepelt a Honvéd-kút körüli erdők védelméért végzett felvilágosítás mellett, hogy minél több érdeklődőt rávegyenek előzetes óvás benyújtására a szeptember negyedikén hozott döntés ellen. Ekkor fogadta el a városi képviselő-testület azt a határozatot, mely a Family Adventure Park névre hallgató oktatási és szabadidős létesítmény létrehozásáért elindítandó helyi fejlesztési program jóváhagyásáról, illetve az előzetes eljárások elrendeléséről szól. Toró Attila elmondása szerint az egyéni óvásokról azért mondtak le végül, mivel nem szeretnék bonyolult eljárásokba belerángatni a polgárokat, viszont a maga részéről a törvényes határidőn belül – harminc nap a határozat elfogadásától számítva, azaz október 4. – magánszemélyként él ezzel a jogával.

Toró Attila az óvás szövegébe is betekintést engedett, a többoldalas dokumentumban azt kérik, hogy a szeptember negyedikén elfogadott, a kalandparkra vonatkozó határozatot vonja vissza az önkormányzat. Igénylésüket elsősorban a közigazgatási döntéshozatal átláthatóságát szabályzó 2003/52-es törvénynek a normatív határozatok közvitára bocsátását szabályzó passzusaira alapozzák. Toró Attila szerint a cikkely, amelyre hivatkoznak, kötelező érvénnyel előírja hatástanulmány vagy megvalósíthatósági tanulmány csatolását is a határozati iratcsomóhoz, melyet a lakosság tudomására hoznak mint kezdeményezést. A közvitára bocsátott iratcsomó részét képező látványterv nem tekinthető hatás- vagy megvalósíthatósági tanulmánynak, mivel az összeállítói nem ismertek – így nem tudni, ki vállalja a felelősséget a leírtakért –, illetve nincs megjelölve, ki/kik a haszonélvezői a beruházásnak. Megemlítik még, hogy a beruházással kapcsolatos lakossági tájékoztatás is hiányos volt, ugyanis a határozattervezet mellékleteiből nem derül ki, hogy köz- vagy magánforrásokból valósul-e meg a létesítmény, esetleg vegyes finanszírozású lesz. A sepsiszentgyörgyiek csak a közvita lejárta után, a sajtóból értesültek arról, hogy magánvállalkozás szándékszik a kalandparkot létrehozni és a haszonélvezője is a cég lesz. Ennek kapcsán idézik Antal Árpád polgármester azon kijelentését, mely szerint csak a vállalat és az önkormányzat közötti társulási szerződés aláírását követően derül ki, hogy a város milyen arányban részesülhet a nyereségből. Az óvás megfogalmazói úgy vélik, az önkormányzat szándékosan elmulasztotta említett információkat a közvélemény tudomására hozni. A fent leírt jogi kifogások mellett, az óvásban felsorolják a korábban már ismertetett szubjektív, környezetvédelmi ellenérveket a helyszínválasztással kapcsolatosan.

Toró Attila elmondása szerint a kampány első két napján nagy érdeklődés övezte a kezdeményezésüket, több mint kétszáz emberrel beszéltek és ismertették a helyzetet. Felvetésünkre, hogy miért nem aláírásgyűjtést kezdeményeztek, Toró Attila elmondta: a személyes adatok kezelésére vonatkozó új szabályzás megszigorította ezt az eljárást is, magánszemélyként gyűjtenék a szignókat, és nem szeretnének utólagosan bonyodalmat. Tény ugyanakkor, hogy sokan már úgy keresték meg őket, hogy hol kellene aláírni az erdők védelmében. A tájékoztatást ma is folytatják 11 és 17 óra között.