Az ODT szerint a szaktárca nem kezdeményezett egyetlen olyan közpolitikát sem, amely javította volna a román nyelv oktatását a nemzeti kisebbségekhez tartozó diákok számára. Asztalos Csaba, a testület elnöke az MTI-nek tegnap elmondta: a tanács egyhangúlag döntött. Ez premiernek számít – tette hozzá –, hiszen állami intézmény még nem mondta ki, hogy hátrányos megkülönböztetés éri a kisebbségi diákokat, kifejezetten a magyar gyermekeket a román nyelv rossz oktatási módszere miatt.

A tanács közleménye felidézi, a 2011-es oktatási törvény kimondja, hogy a teljes közoktatásban különleges tantervek és tankönyvek alapján kell tanítani a román nyelvet a nemzeti kisebbségekhez tartozó diákok számára, de a szaktárca csak kis mértékben alkalmazta ezt a rendelkezést annak ellenére, hogy eltelt már nyolc év a törvény hatályba lépésétől. Asztalos Csaba emlékeztetett, hogy a minisztérium 2022-es határidőt állapított meg a rendelkezések alkalmazására, de a testület szerint nyolc év alatt ezek nagy részét már alkalmazni lehetett volna. A testület elrendelte a helyzet hat hónapos figyelemmel kísérését, és amennyiben nem látnak javulást, ismét napirendre tűzik a kérdést.

A testület azt is megállapította, hogy az oktatási minisztérium passzivitása miatt a kisebbségi diákok, főleg a magyar anyanyelvűek nagyon gyengén teljesítettek románból a nyolcadik osztály utáni képességfelmérő, valamint az érettségi vizsgán. Asztalos Csaba elmondta, hogy a romániai magyarság számarányát tekintve a magyar kisebbséget érinti leginkább hátrányosan ez a helyzet. Közölte, hogy az indoklásban javaslatokat fogalmaznak meg a helyzet javítása érdekében.

A diszkriminációellenes tanács elnöke már korábban kifejtette a román médiának, hogy véleménye szerint a vizsgaeredmények azt mutatják, rendszerszintű csődöt mondott a román nyelv oktatásának módszertana a magyar diákok esetében, és jelezte, hogy ezt az álláspontját továbbra is fenntartja.