A miniszterelnök ideiglenesen a védelmi miniszterre bízná a belügyi tárca, a vízügyi és erdészeti miniszterre a környezetvédelmi tárca, a gazdasági miniszterre az energiaügyi tárca, a kutatásügyi miniszterre az oktatási tárca, a fejlesztési miniszterre az igazságügyi tárca és a vállalkozásfejlesztési miniszterre a parlamenti kapcsolatok irányítását, a távközlési minisztert pedig ideiglenesen megtenné a stratégiai partnerségért felelős miniszter-elnökhelyettesnek is. A kormányfő jelezte: jogi lépéseket fontolgat az elnök ellen, hiszen a miniszterjelöltek kinevezésének sorozatos elutasítása szerinte már bűncselekmény. Dăncilă arra utalt, hogy az államfőt alkotmánybírósági döntés kötelezi az ideiglenes tárcavezetők kinevezésére. Az elnök ugyanis csak az új – meghatározatlan időre javasolt – kormánytagok kinevezését utasíthatja el, amennyiben lépését megindokolja, azt viszont nem akadályozhatja meg, hogy egy megüresedő minisztérium irányítását a kormányfő kérésére ideiglenesen egy másik kormánytagra bízzák.

A taláros testület határozata egyébként azt is előírta, hogy a kormánykoalíció felbomlása után Dăncilă a parlament elé járuljon bizalmi szavazásra, aminek viszont a kormányfő nem tett eleget. Az államfő szerint a miniszterelnök veszi semmibe az alkotmányt azzal, hogy nem kérte a parlament jóváhagyását, miután megváltozott a kormány politikai összetétele.

Eddig mindkét tisztségviselő arra hivatkozott, hogy a szeptember 18-án hozott alkotmánybírósági döntés indoklására vár, a héten azonban ez is megjelent a közlönyben, és így az alkotmánybírósági határozat hatályossá vált.

Jövő héten a kormányfőnek immár ellenzéki kezdeményezésre kell a parlament elé járulnia, ahol csütörtökön szavaznak a kormány leváltását kérő bizalmatlansági indítványról. Iohannis többször kijelentette: alig várja, hogy a Dăncilă-kormányt leváltsa a parlament.