A Panteont, azaz a Székely Nemzeti Múzeum saját képzőművészeti gyűjteményének legjavát tartalmazó anyagot, annak „progresszív vonulatát képviselő válogatást” legutóbb a Pesti Vigadóban állították ki. Ez nagyon sikeres volt, mintegy négyezren tekintették meg, áttörésként jegyzik ezt a bemutatkozást, magyarázta Vargha Mihály. Október 15-én a magyar festészet napja alkalmából a Budapesten, illetve Csíkszeredában bemutatott művek hatvan százalékát állítják ki Sepsiszentgyörgyön, „még sűrítettebb” az anyag, ugyanis helyszűke miatt kénytelenek voltak még szigorúbban válogatni.

Mielőtt a múzeum a felújítás miatt bezárná kapuit, talán ez az utolsó kiállítása – jegyezte meg az intézmény vezetője. A felújítás jövő év elején kezdődne, de az elmúlt hónapokban már geotechnikai fúrásokat végeztek az udvaron, illetve mérik az ablakokat, s más munkálatokat már eddig is elvégeztek. Mint arról beszámoltunk, a Székely Nemzeti Múzeum felújításáról szóló szerződést július 22-én írták alá a felek, az akkor bejelentettek szerint tervezésre öt hónapot számítanak, kivitelezésre pedig három év áll rendelkezésre.

Vargha Mihály közölte: úgy gondolták, az ilyen búcsúra kell egy saját kiállítás, e célra a Panteon meg nagyon alkalmas. Emlékeztetett, az a stratégiájuk, ha már költözni kényszerülnek, akkor ne kerüljön minden raktárba, amit lehet, és ami fontos, mozdítsák meg, és mutassák be más helyszíneken is. Mind a Panteon, mind a Gábor Áron ágyúját bemutató anyaguk ilyen, a Lészen ágyú című kiállításuk november közepén a budapesti Hadtörténeti Múzeumban nyílik meg (eddig több székelyföldi helyszínen is bemutatták), de tárgyalásokat folytatnak a Magyar Nemzeti Múzeum vezetőségével is, hogy 2020 márciusában ott is közszemlére kerüljön, mi több, azt szeretnék, ha a magyar kormányfő Gábor Áron ágyúja mellől mondaná el március tizenötödikei beszédét. Ez a székelyeknek, a múzeumnak és az ágyúnak is jó lenne, tette hozzá, megjegyezve, hogy Szegedre, Kecskemétre is elviszik ezt a kiállítást.

Vargha Mihály azt is megjegyezte, a Gyárfás Jenő Képtár ügye pozitív irányba halad, ugyanis egy nagyváradi tervezőcsapat érdeklődik a tervezés iránt, s nagyon bizakodik, hogy el is végzik ezt a munkát. Ők már bizonyítottak, rendbe tették Nagyvárad központját, kizárólag műemlék épületekkel foglalkoznak, így van remény arra, hogy a képtár felújítása egy-két éven belül elkészüljön. A hét éve, 2012-ben bezárt ingatlanon a munkálatokat most nulláról kell elkezdeni. Ezt pedig úgy kell elvégezni – utalt a Tamás Sándor megyei tanácselnök által mondottakra –, hogy ide Picassót is lehessen hozni.

A Panteon című klasszikus képzőművészeti gyűjteményük – nevét festőfejedelmek találkozóhelyeként is emlegetik – egyébként az elmúlt tíz évben gyarapodott, s főként lezárt életművek bemutatását célozza. Korondi Jenő, Kusztos Endre, Jakobovits Miklós és Jecza Péter festményeiből sikerült vásárolniuk, így a Székely Nemzeti Múzeum saját anyaga most mintegy 3300–3400 tárgyat számlál. Vargha Mihály megjegyezte, a gyűjteménygyarapítás a múzeumi élet egyik legizgalmasabb feladata, de azt is fontosnak tartja, hogy tehetséges fiataloktól is vásároljanak. Egy gyűjtemény összeállításánál előre is kell tekinteni, nem csupán az elhunytakkal, hanem az élőkkel is kell foglalkozni, az itthon alkotó fiatal művészek irányába gesztust kell tenni – hangoztatta a Székely Nemzeti Múzeum igazgatója.