Klaus Iohannis államfő kihirdette tegnap a bukaresti holokausztmúzeum megalapításáról szóló törvényt. Az elnök a holokauszt romániai emléknapja – a bukovinai deportálások kezdetének évfordulója – előestéjére időzítette a jogszabály nyilvános aláírását, amelyre a zsidó hitközség, illetve a törvényhozás tagjait, a Bukarestben akkreditált külképviseletek vezetőit és a román közélet képviselőit is meghívta az elnöki hivatalba.
Az államfő beszédében rámutatott: a románok 30 éve véráldozattal vívták ki szabadságukat, és az a vágy vezérelte őket, hogy ne éljenek többé hazugságban. Márpedig az ország történetéhez a múlt felemelő és tragikus öröksége egyaránt hozzátartozik – tette hozzá. A most megalapított múzeum segít megismertetni a zsidó közösség hozzájárulását az ország kultúrájához és fejlődéséhez, ugyanakkor a zsidók ellen elkövetett népirtás borzalmait is bemutatja. „A román állam következetességet tanúsít a holokauszt oktatásában, emlékének felidézésében és az antiszemitizmus leküzdésében” – mutatott rá.
A holokausztmúzeum megalapítását már mandátuma elején, 2015-ben támogatásáról biztosította Klaus Iohannis, a megfelelő épületet azonban csak többszöri próbálkozás után, idén sikerült kijelölnie a fővárosi önkormányzatnak. A Zsidók és a Holokauszt Nemzeti Történeti Múzeumát a Victoriei sugárút 218. szám alatt, a Banloc-Goodrich gumiabroncsokat gyártó társaság 1943–46 között épült székházában rendezik be, ahol mintegy 8000 négyzetméternyi terület áll majd az intézményt állami költségvetésből működtető Elie Wiesel Holokausztkutató Intézet rendelkezésére.
A második világháború előtt még több mint 700 ezer zsidó élt Romániában. Bár a holokauszt által megtizedelt zsidóság túlnyomó része a kommunizmus és főleg a Ceaușescu-diktatúra idején, illetve közvetlenül utána kivándorolt, és a legutóbbi népszámláláson már kevesebb mint négyezren vallották magukat zsidónak az országban, Romániában mostanában is előfordulnak antiszemita megnyilvánulások. Tavaly augusztusban gyalázkodó falfirkákat festettek Elie Wiesel Nobel-békedíjas író és holokausztkutató máramarosszigeti szülőházának homlokzatára, idén áprilisban pedig több mint 70 sírkövet törtek szét a kelet-romániai Huși város zsidó temetőjében.
Az addig másokra mutogató, az országuk területén elkövetett atrocitásokat bagatellizálni próbáló bukaresti vezetők a 2000-es évek elején ismerték el: Romániában is volt holokauszt. Ion Iliescu akkori államfő nemzetközi történészbizottságot bízott meg a romániai holokauszt tanulmányozásával, amelyet Elie Wiesel vezetett. A Wiesel-bizottság 2004-ben közzétett, Romániában hivatalos dokumentummá vált jelentése a második világháborúban román fennhatóságú területeken elpusztult zsidók számát 280 és 380 ezer közöttire, míg az észak-erdélyi holokausztban elpusztultak számát 135 ezerre becsüli.
A román állam a NATO-csatlakozás küszöbén, a 2000-es évek elején ismerte el, hogy a Ion Antonescu vezette kormány több mint negyedmillió román állampolgárságú zsidót öletett meg az 1941–44-es időszakban. Romániában ekkor alakult meg a holokausztkutató intézet is, október kilencedikét, a bukovinai deportálások kezdetének napját pedig 2004-ben a holokauszt romániai emléknapjává nyilvánították.
