HOLLÓS RÉKA, Sepsiszentgyörgy. Több ízben szóvá tettük, hogy reggel nyolc óra tájban és a déli órákban bedugul Sepsiszentgyörgy központja, az iskolák körül óriási a forgalom, és nemcsak kis elemisták szállnak ki az autókból, hanem nagyobb diákok is, akiket egyedül is el lehetne engedni otthonról gyalog vagy kerékpárral.
A levegőszennyezésről nem is beszélve. Ugyanez a jelenség észlelhető a délutáni órákban a városi stadionban is, ahová a szülők személygépkocsival szállítják gyermekeiket, behajtanak a kapun, nehogy néhány métert gyalog kelljen megtenniük. Attól sem riadnak vissza, hogy az atlétikai pályán keresztül egészen a hátsó futballpályáig kísérjék gyermeküket kemény talpú cipőben, egyeseket pedig még az sem érdekel, hogy időmérő edzést tartanak az atléták számára: van, aki képes közöttük billegni a futósávokon. Az is igaz, ha a stadiont megkerülve, a töltésen kívül közelítenék meg a hátsó pályát, esős időben a sarat tapodnák. Jó lenne ezen változtatni.
N. N., Sepsiszentgyörgy. Ötvenéves elmúltam, de csak azóta iszom sört, amióta a csíkszentsimoni gyár beindult – és annak ellenére is iszom, hogy elég drága. Joggal érzem tehát úgy, hogy mi, fogyasztók is hozzájárultunk a vállalkozás sikeréhez. Ezért gondolom, hogy a cégtulajdonos is tartozik a székelyeknek, és módot kell találnia a közösség támogatására. Finanszírozhatná például az úzvölgyi megemlékezés résztvevőit szállító buszokat. Idén ugyanis alig volt busz, ezért sokan kényszerültünk arra, hogy saját gépkocsinkkal tegyük meg az utat.
O. I., Sepsiszentgyörgy. Na, ez aztán az „élhető” város! A Bánki Donát utca teljesen járható, október 3-án mégis újraaszfaltozták, míg a több mint egy éve feltúrt Táncsics Mihály utca teljesen járhatatlan. Jöttek ugyan aznap hozzánk is az utászok, és a mélyebb gödrökbe öntöttek a kockakövek közé egy kis aszfaltot, de attól még nem lett jobb az út minősége. Kár, hogy nem a városvezetőknek kell nap mint nap itt kocsikázniuk a saját autóikkal. Jó, hogy évi ötezer lej házadót fizetünk!
