A rendszerváltozás óta nyolcadik alkalommal tartottak Magyarország 3177 településén önkormányzati választásokat tegnap. A választók polgármesterjelöltekre, megyei önkormányzati és települési képviselő-testületi jelöltekre szavazhattak, a budapestiek pedig főpolgármestert is választhatnak.
A nemzetiségi választópolgárok a nemzetiségi önkormányzatok tagjait választják meg az önkormányzati voksolással egy napon. A képviselők mandátuma öt évre szól. A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán tegnap 18.30 óráig a szavazásra jogosultak 49,19 százaléka adta le szavazatát a fővárosban a Nemzeti Választási Iroda (NVI) adatai szerint.
A választás egyfordulós, és az nyer, aki a legtöbb szavazatot kapja. Mivel nincs eredményességi küszöb, akár egyetlen szavazattal is polgármesterek vagy képviselők lehetnek a jelöltek. Tegnap az ország 10 278 szavazókörében 8 millió 25 ezer választó dönthetett arról, kik képviseljék érdekeiket az elkövetkező öt évben az önkormányzatokban. A választáson nemcsak a magyar állampolgárok, hanem a letelepedettek, bevándoroltak, menekültek, valamint az Európai Unió többi tagállamának magyarországi lakcímmel rendelkező, névjegyzékbe vett állampolgárai is szavazhattak. A választáson négy főpolgármester-jelölt és 7363 polgármesterjelölt indult. A tízezernél kevesebb lakosú településeken – ahol egyéni listán választják a képviselőket és minden választópolgár annyi jelöltre szavazhat, ahány tagú a testület – 34 788-an indultak jelöltként. A 169, tízezernél több lakosú településen vegyes választási rendszerben, egyéni választókerületben és kompenzációs listán juthattak a jelöltek mandátumhoz.
Alkalmas embereket alkalmas feladatra
A döntés, amit meg kell hozni az önkormányzati választáson, hogy lesznek-e alkalmas vezetők a városok és a falvak élén – hangsúlyozta Orbán Viktor miniszterelnök tegnap Budapesten, miután felesége, Lévai Anikó társaságában leadta szavazatát a főváros XII. kerületében. Orbán Viktor újságíróknak elmondta: Tarlós István főpolgármester-jelöltre szavazott és erre kérte a fővárosi polgárokat is.
Ez egy olyan kampány volt, ami élesen elvált az országos politikától, és visszagondolva az elmúlt 30 évre, ez volt a leginkább a helyi jelöltekre összpontosító kampány – értékelt a kormányfő. Kiemelte: a Fidesz–KDNP is ezt támogatta, a döntés, amit meg kell hozni, hogy lesznek-e alkalmas vezetők a városok és a falvak élén. Igyekeztek mindenhol arra buzdítani az embereket, hogy vegyenek részt a választáson – hangsúlyozta a miniszterelnök.
Kétnyelvű nemzetiségi szavazólapok
Nemcsak magyarul, hanem az adott kisebbség nyelvén is olvasható 11 nemzetiség szavazólapja a tegnapi nemzetiségi választáson. A roma és az örmény szavazólap azonban csak magyarul készült el, mivel e két nemzetiség esetében a magyar is hivatalos nyelvnek számít. A voksoláshoz nemzetiségenként külön – zöld színű – szavazólapot kellett készíteni, a jelöltek a választási bizottság által kisorsolt sorrendben szerepelnek rajtuk. A szavazólapot két nyelven (magyarul és a nemzetiség nyelvén) kellett elkészíteni, de a jelölt nevét csak a jelölt kérésére, a jelölőszervezet nevét pedig kizárólag a jelölőszervezet kérésére kellett feltüntetni a kisebbség nyelvén is. A kétnyelvűséget olyannyira komolyan vették, hogy nemcsak a „szavazólap” megnevezést, hanem a dátumot és a szavazás helyes módjára történő felhívást is feltüntették a nemzetiség nyelvén. A Magyarországon elismert 13 nemzetiség a következő: bolgár, görög, horvát, lengyel, német, örmény, roma, román, ruszin, szerb, szlovák, szlovén, ukrán.
