A Kovászna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara éves összesítése Háromszék cégeinek teljesítményéről, ha nem is ad teljes képet a helyi gazdaság helyzetéről, annak tendenciáiról, mégis évről évre rávilágít arra, hogy „miből is élünk” – milyen ágazatok, illetve cégek tudtak növekedni az elmúlt esztendőben. Bár a pontos kritériumrendszer szerint kiadott éves cégrangsor nem alkalmas arra, hogy nagyobb léptékű történésekre rávilágítson, a forgalomra, a nyereségre és az alkalmazottak számára vonatkozó, szintén most közzétett adatok azonban igen, egy többéves összehasonlítás alapján pedig meglehetősen pontos képet kaphatunk arról, hogy milyen folyamatok zajlanak a megye gazdasági életében. A számok alapján, korántsem a teljesség igényével, ezek „mélyére” kívánunk tekinteni.
Összességében a számok az üzleti forgalom, a nyereség és a működő cégek számát tekintve egyaránt növekedést mutatnak 2017-ben és 2018-ban. Bár néhány százalékos növekedésről beszélünk csupán (legnagyobb mértékben, mintegy hat százalékkal a forgalom bővült), de ez azt jelzi, hogy összességében is fejlődik a gazdaság. A számokat tekintve pedig a megye cégeinek forgalma 6,4 milliárd lejt tett ki, a vállalkozások nyeresége pedig közel 500 milliót (vagyis átlagosan egy 7,7 százalékos nyereségrátáról beszélhetünk). A cégek száma is gyarapodott tavaly, 112 új vállalkozás közel ötezerre (4918-ra) növelte a mérleget leadó vállalkozások számát. Ami csökkent, az a foglalkoztatás, a versenyszférában tavaly 28 354 munkavállaló dolgozott, és amint az már köztudott, majd mindenik vállalkozás munkaerőhiánnyal küzd.
Ágazati rangsor
Ami az ágazati rangsort illeti, változás nem történt, továbbra is az ipari termelés adja a legnagyobb volument 38,71 százalékkal, a kereskedelem alig nyolc százalék lemaradással a második (30,81), míg a szolgáltatások 16,6 százalékkal a harmadik helyet foglalják el. A további sorrend: mezőgazdaság, halászat, erdőgazdálkodás (5,69), építőipar (3,96), turizmus (2,59), kutatás-fejlesztés, high-tech 1,5 százalék. Érdemes azonban összehasonlítani az ágazatokon belüli mozgásokat, hiszen épp a megye gazdaságát tekintve legfontosabb ipari termelés esetében álltak be negatív változások az egy évvel korábbi állapotokhoz képest szinte minden tekintetben. A forgalom és a profit egyaránt csökkent, és közel három százalékkal kevesebben dolgoztak az ágazatban, mint 2017-ben (összesen 12 419-en), egyedül a cégek száma nőtt valamelyest. Ugyanez mondható el a kereskedelemmel kapcsolatban is, itt egyedül az üzleti forgalom az, ami mintegy nyolc százalékkal tudott növekedni (ez korántsem meglepő, hiszen az ország gazdasági növekedésének nagy részét épp a fogyasztás növekedése adja), minden más mutatónál azonban itt is csökkenő tendencia tapasztalható. Vagyis azt mondhatjuk, hogy a megye gazdaságának több mint kétharmadát kitevő két ágazatban inkább negatív tendenciák érvényesültek.
Nem így a gazdaság kevesebb mint egyharmadát kitevő másik négy ágazat esetében, hiszen itt (az alkalmazottak számának kivételével és ott sem mindenhol) sehol nem történt visszaesés. Mi több, a négy kisebb ágazatban történt a legjelentősebb növekedés: a turizmusban például az ágazat teljes forgalma egy év alatt több mint 30 százalékkal, a profit közel 65 százalékkal (!), a foglalkoztatottak száma pedig 15 százalékkal nőtt, míg a kutatás-fejlesztésben az előbb említett három mutató 25,7, 68,83 és 9,33 százalékos növekedést mutat 2017-hez képest.
A nagyok teljesítménye
Az üzleti forgalom tekintetében legtöbbet megvalósító első tíz vállalat rangsorában alig történt változás 2017-hez képest. A rangsort továbbra is a baróti székhelyű Brassói Tejgyár Rt. vezeti közel félmilliárd lejes forgalommal (a tejgyár forgalma egyébként egy év alatt több mint nyolc százalékkal növekedett), míg a további sorrend: Bertis (közel 200 millióval), a Nexon (közel 160 millióval). Az első tízben még a Zarah Moden, az RGT, a Dunapack, a Walor, a Transporte Popovici, az Arcon és a Lucifer szerepel, mindenik esetében növekedett a forgalom. Nem szerepel viszont a cégek rangsorában a Covalact (nem tett le zárómérleget). Mind a tíz cég jelentős nyereséget is termelt, egyedül az RGT és a Dunapack adatai közt szerepel negatív teljesítmény.
A nyereség tekintetében már jelentősebb változások történtek a 2017-es esztendőhöz képest. Bár továbbra is a Zarah Moden vezet, feljött második helyre a baróti tejgyár azzal, hogy profitját csaknem meghúszszorozta, de a Combridge, a Bertikris és a HCR is jelentős profitnövekedést ért el (ez utóbbi először került be az első tízbe). Jól teljesített továbbá az Olt Textil, a Walor, a Madexport, a Paccor és a New Fashion is.
Az alkalmazottak számát tekintve továbbra is a készruha- és textilipar viszi a prímet. Az első tízben nem kevesebb, mint hat ezen a területen tevékenykedő vállalat szerepel, alkalmazottjaik száma összesen még úgy is csaknem 3900-ra rúg, hogy egy kivétellel (RGT) az alkalmazottak száma mindenhol csökkent. Az első tíz munkáltató közé a sepsiszentgyörgyi kábelgyár (621), a Bertis (541), a baróti tejgyár (422), valamint 342 alkalmazottal a sepsiszentgyörgyi közművek fért még be. A foglalkoztatásra egyébként jellemző, hogy csupán 36 cég haladja meg a százas alkalmazotti létszámot.
Összegzés helyett
Összességében elmondható tehát, hogy Háromszék gazdasága a foglalkoztatottak számának csökkenése mellett lassú növekedést ért el. Jellemzően a kisebb volumenű ágazatok bővülése volt számottevő, ami enyhén a magasabb hozzáadott érték felé tolja el az egyensúlyt, és itt elsősorban a „legkisebb” ágazatra a kutatás-fejlesztésre és a high-techre gondolunk. Ugyanakkor a turizmus területére való odafigyelés (itt nem csupán az önkormányzati programokra, hanem az ágazatban működő szakmai fejlesztésekre is utalunk) szintén jelentős növekedést hozott, igaz, ez a két szektor alig haladja meg együttesen a megye gazdasági teljesítményének a négy százalékát. Az építőipar növekedése pedig – ahogy azt a díjátadó gálán Édler András-György kamaraelnök is megjegyezte – azt mutatja, hogy az ágazat kilábalt az előző évek válságából.
