Brassói magyar-román vegyes családból származik, és alapszinten magyarul is beszél Ludovic Orban, a Nemzeti Liberális Párt (NLP) elnöke, akit tegnap délután kormányalakítással bízott meg Klaus Iohannis államfő.
Az 56 éves politikus apja, a néhai Orbán Imre Székelyudvarhelyen született, és 1948 és 1956 között a Securitate kommunista politikai rendőrség tisztje volt. Amint a Securitate Irattárát Vizsgáló Országos Tanács (CNSAS) honlapján megtalálható adatlapjából kiderül, Orbán Imrét 1956 februárjában, hét évvel Ludovic Orban születése előtt századosi rangban helyezték tartalékos állományba. Testvére, Leonard Orban Románia EU-csatlakozása után a többnyelvűségért felelős európai biztos volt a José Manuel Barroso vezette Európai Bizottságban. Ludovic Orban Brassóban szerzett gépészmérnöki diplomát 1988-ban, a rendszerváltás pedig Kézdivásárhelyen érte, ahol a szigetelőgyárban dolgozott. 1993-ban posztgraduális tanulmányok után a Bukaresti Tudományegyetemen szerzett politikatudományi és közigazgatási diplomát.
1992-ben a Nemzeti Liberális Párt Ifjúsági Szárnyában kezdett politizálni, amely később beolvadt a Nemzeti Liberális Pártba. A 90-es években két ciklusban is egy-egy bukaresti kerületi önkormányzatban szerzett képviselői mandátumot, aztán kormányhivatalok vezetésével bízták meg. 2004 és 2007 között Bukarest alpolgármestere volt, 2007 áprilisa és 2008 decembere között a szállításügyi tárcát vezette a Tăriceanu-kormányban. 2008-ban képviselővé választották, 2009 és 2011 között a képviselőház alelnöki tisztségét töltötte be. 2009-ben az NLP első alelnökévé, 2017 júniusától a párt elnökévé választották. 2016-ban lemondott pártja bukaresti főpolgármester-jelöltségéről, miután a korrupcióellenes ügyészség bűnvádi eljárást indított ellene. Egy lehallgatott telefonbeszélgetés alapján ugyanis befolyással való üzérkedéssel vádolták meg (az ügyészek szerint ötvenezer eurót kért egy üzletembertől választási kampánya finanszírozására), a legfelsőbb bíróság azonban 2018 márciusában jogerősen felmentette.
Ludovic Orban román anyanyelve mellett angolul és franciául folyékonyan, magyarul és németül alapfokon beszél. A kisebbségi jogok bővítését kezdeményező RMDSZ-javaslatról elutasítóan nyilatkozott. Egy 2019 áprilisában adott interjúban a hotnews.ro portálnak kijelentette: nem ért egyet azzal, hogy a közigazgatási egységek létrehozásának kritériumai között az etnikai is szerepeljen, sőt, azzal sem, hogy lecsökkentsék azt a küszöbértéket, amely fölött nyelvhasználati jogok illetik meg a nemzeti kisebbségeket egy-egy településen.
