Erdogan a török kormánypárt parlamenti frakcióülésén tartott ötvenperces beszédében arra is felszólította a milíciákat, hogy hagyják hátra fegyvereiket, harci felszereléseiket és semmisítsék meg a korábban állított csapdákat. A török államfő rámutatott: amennyiben a „terroristák” megteszik, amit Ankara mond, a török offenzíva magától értetődően véget ér.

Törökország terrorszervezetnek és biztonsági fenyegetésnek tekinti a Népvédelmi Egységek  (YPG) működtette kurd milíciát, amely ellen múlt szerdán katonai beavatkozást indított Északkelet-Szíriában. Ankara szerint az YPG a nemzetközileg is terrorszervezetnek nyilvánított Kurdisztáni Munkáspártnak (PKK) a szíriai ága, amely évtizedek óta folytat szakadár fegyveres felkelést Délkelet-Törökországban az ottani kurd kisebbség önrendelkezéséért.

Erdogan nyomatékosan hangsúlyozta: Ankarát senki nem állíthatja meg addig, amíg 30–35 kilométeres mélységben ellenőrzése alá nem vonja nyugaton a szíriai Manbídzs, keleten pedig az iraki határ közötti sávot. Egyúttal jelezte, hogy amikor Szíriában legitim kormány alakul, Ankara átadja számára azokat területeket, ahol biztonságot teremtett.

A török elnök arról is beszámolt, hogy eddig 1220 négyzetkilométert „tisztítottak meg a terrorizmustól” Északkelet-Szíriában. A török védelmi minisztérium tegnap pedig azt közölte, hogy eddig 637 „terroristát” tettek harcképtelenné.

Mindeközben Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszter tegnap délután Ankarában találkozott Robert O’Briennel, Donald Trump amerikai elnök nemzetbiztonsági tanácsadójával. O’Brient később Ibrahim Kalin török elnöki szóvivő is fogadta az államfői palotában.

Csak Trumppal tárgyal?

Csütörtökön az amerikai diplomáciai hierarchiában az elnök alteregójának számító Mike Pence alelnök, Mike Pompeo külügyminiszter és Robert O’Brien nemzetbiztonsági főtanácsadó is Ankarába érkezik, hogy valamelyest helyrehozzák azt a gigantikus külpolitikai fiaskót, amit főnökük, Donald Trump kavart azzal, hogy előbb zöld jelzést adott az Iszlám Állam elleni harcban kulcsszerepet játszó szíriai kurdok elleni török offenzívára, majd pedig kivonta az országban állomásozó – és támogató-kiképző szerepén túl a török–kurd harcokat jelenlétével is megakadályozó – amerikai kontingenst.

Erdogan azonban azt nyilatkozta, hogy az ő tárgyalópartnere amerikai részről csak Donald Trump elnök.

A török offenzívát a nemzetközi közösség ritka egyetértésben ítélte el.

A török hadsereg és a Törökország által több tucatnyi szíriai ellenzéki milíciából összekovácsolt Szíriai Nemzeti Hadsereg október 9-én indította meg a Béke Forrása fedőnevű hadműveletet Északkelet-Szíriában. Az offenzíva deklarált célja az, hogy elhárítsa a Törökország déli határát Ankara szerint fenyegető terrorveszélyt, továbbá egy biztonsági övezetet létrehozva szavatolja a Törökországban tartózkodó 3,6 millió szíriai menekült nagy részének hazatérését.

Az offenzíva valódi célja azonban az, hogy katonailag megtörjék az Iszlám Állam elleni harcához komoly nyugati támogatást kapott YPG-t, és meggyen­gítsék a marxista-feminista alapon szerveződő helyi autonóm területet. Erdogan a szíriai menekültek letelepítésével ráadásul éket akar verni a határon átnyúló kurd etnikum törökországi és szíriai részei közé.