Magyar–székely összetartozásEmlékházat avattak Agyagfalván

2019. október 18., péntek, Belföld

Emlékházavatással ünnepelték a magyar–székely összetartozás napját a Hargita megyei Agyagfalván az 1848-as székely nagygyűlés évfordulóján. A szerdán tartott rendezvényről a Székelyhon portál számolt be.

1848. október 16-án a székelység az agyagfalvi réten fogalmazta meg az egységes magyar nemzetet megtestesítő király, illetve a mindenkori magyar kormány melletti hűségét, és ez a fogadalom ma is érvényes – idézte fel Farkas Mózes polgármester, aki szerint a mostani évforduló azért különleges, mert először ünnepelhetik a Magyar Országgyű­lés által tavaly határozatba foglalt magyar–székely összetartozás napját.

Az 1848-as nemzetgyűlés óta senki nem vonhatja kétségbe, hogy a székelyek ugyanolyan magyarok, mint bárki más Magyarország vagy Erdély területéről. Erről pedig éppen maguk a székelyek döntöttek – hangsúlyozta Zákonyi Botond, Magyarország bukaresti nagykövete. Markó Béla volt RMDSZ-elnök szerint nemhogy egy nemzet, de még egy család életében sem mindegy, hogy miként emlékezünk, hiszen a hibák állandó felemlegetése legalább annyira rossz, mintha mindig mindent elnéznénk egymásnak. „Nekünk ma feladatunk van. Nem csupán magyarok szeretnénk maradni, hiszen az máshol is lehetséges. Erdélyben, Székelyföldön kell méltó életet teremteni magunknak magyarként” – jelentette ki. Bíró Barna Botond, az RMDSZ udvarhelyszéki szervezetének elnöke úgy véli, hogy csak akkor lehet jövőt építeni a szülőföldünkön, ha az kölcsönös tiszteleten és elfogadáson alapul a többségi nemzet tagjaival. Kifejtette: „olyan sokat küzdött a nemzet, olyan sokat harcoltunk, hogy talán nekünk, fiataloknak most már az lenne a feladatunk, hogy jó békéket is kössünk”.

Antal István, az Agyagfalva 1848 Alapítvány elnöke elmondta: a helyiek több mint száz éve szerették volna létrehozni az agyagfalvi nagygyűlés emlékházát, de csak 2013-ban kezdhették el az épület alapozását, amely nehézségekkel teli építkezés után csak mostanra készült el.

A Magyar Országgyűlés tavaly decemberben nyilvánította a magyar–székely összetartozás napjává október 16-át, az 1848. évi agyagfalvi székely nemzetgyűlés kezdőnapját. Az elfogadott határozat szerint az Országgyűlés támogatja és szorgalmazza olyan megemlékezések szervezését, amelyek a magyarság és a székelység évszázados összetartozását hangsúlyozzák, támogatja olyan programok, hazai és nemzetközi konferenciák szervezését, illetve oktatási anyagok és audiovizuális termékek készítését, amelyek hitelesen mutatják be az eseményeket és ezek következményeit.

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Mit gondol, véget ér-e idén az ukrajnai háború?









eredmények
szavazatok száma 1222
szavazógép
2019-10-18: Belföld - :

Hírsaláta

ŐK IS EMBEREK. A közszféra protekcióval alkalmazott személyzetének védelmére kelt egy tévéműsorban a megbukott szociáldemokrata kormány művelődési minisztere.
2019-10-18: Világfigyelő - :

Újabb függetlenségi népszavazást akarnak (Katalán válság)

Több mint kilencven ember – rendőr és tüntető – sérült meg csütörtökre virradó éjjel a Katalónia több városában zajló rendbontásokban. Tegnap Quim Torra katalán elnök újabb függetlenségi népszavazás megrendezését szorgalmazta Katalóniában a barcelonai parlamentben, ahol rendkívüli vitanapot tartanak a spanyol legfelsőbb bíróság függetlenségi vezetők elleni ítélete miatt.