Megszületett a megállapodás a brit kiválásról

2019. október 18., péntek, Világfigyelő

Megszületett a megállapodás a felek között az Egyesült Királyság rendezett európai uniós kiválásának feltételeiről szóló szerződésről – jelentette be tegnap Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke és Boris Johnson brit kormányfő.

Rövid Twitter-bejegyzésében Juncker tisztességesnek és kiegyensúlyozottnak nevezte az elért egyezséget, és javaslatot tesz annak jóváhagyására a délután kezdődő EU-csúcstalálkozón. „Ahol akarat van, ott megállapodás is van” – írta.

A brüsszeli testület vezetője levelet küldött Donald Tusknak, a tagországok vezetőit tömörítő Európai Tanács elnökének, amelyben arról számolt be, hogy sikerült egyetértésre jutni a bénultság fő okának számító ír–északír helyzet rendezésére szolgáló rendelkezésekről és a jövőbeli viszonyrendszerről szóló politikai nyilatkozat szövegéről is. Hangsúlyozta, hogy az Európai Bizottság és Boris Johnson egyaránt támogatta mindkét dokumentumot és felszólított annak mielőbbi aláírására.

Kiemelte továbbá, noha nagyon sajnálja, hogy a britek a távozás mellett döntöttek, ezen körülmények között az Európai Unió érdekeit a tagság rendezett megszűnése, illetve a baráti, partneri kapcsolatok fenntartása szolgálja legjobban. „Úgy gondolom, hogy itt az ideje lezárni a kiválási folyamatot, és minél hamarabb továbblépni a jövőbeli kapcsolatok kérdésére” – közölte.

 

Johnson: Nagyszerű megegyezés született

Boris Johnson brit miniszterelnök szerint nagyszerű új megállapodás született a brit EU-tagság megszűnésének (brexit) feltételrendszeréről. Johnson tegnapi Twitter-bejegyzése szerint a megállapodás lehetővé teszi „az ellenőrzés visszaszerzését”.

A brit kormányfő szerint most a londoni parlamenten a sor, hogy szombaton a brexitfolyamat végére jusson annak érdekében, hogy végre más elsődleges fontosságú feladatokra, köztük a megélhetési költségekre, az állami egészségügyi ellátó szolgálatra, az erőszakos bűncselekmények elleni fellépésre és a környezetvédelemre lehessen összpontosítani a figyelmet.

A brit kormány már előzőleg bejelentette, hogy rendkívüli parlamenti ülés összehívását kezdeményezi szombatra a brexitfolyamat szempontjából kritikus csütörtöki és pénteki EU-csúcs megvitatására.

A legnagyobb észak-írországi britpárti protestáns erő, a Demokratikus Unionista Párt – amelynek alsóházi szavazataira a kisebbségben kormányzó Konzervatív Pártnak szüksége van – tegnap közölte, hogy a megállapodási tervezetet jelenlegi formájában nem tudja támogatni.

 

Corbyn: Ez még rosszabb megállapodás, mint az előző

A legnagyobb brit ellenzéki erő, a Munkáspárt vezetője szerint a brit EU-tagság megszűnésének feltételrendszeréről tegnap elért megállapodás még rosszabb, mint az előző, amelyet a londoni parlament háromszor is eluta­sított.

Jeremy Corbyn az új megállapodás elérésének bejelentése után közölte: a Labour szerint az egyezség a munkavállalók védelme és jogosultságai szempontjából lefelé tartó versengést indíthat el, emellett kockára teszi az élelmiszer-biztonságot, aláássa a környezetvédelmi normákat, és lehetővé teszi, hogy a brit állami egészségügyi ellátó szolgálatot amerikai magánvállalatok felvásárolják. Corbyn szerint mindezek alapján a megállapodást vissza kell utasítani.

A Munkáspárt vezetője hozzátette: a legjobb megoldás az, ha a választók mondhatják ki a végső szót a brexitről egy népszavazáson.

A Munkáspárt és a megállapodást egyelőre szintén elvető észak-írországi Demokratikus Unionista párt támogatása nélkül reménytelen annak jóváhagyása.

Az Európai Unió és az Egyesült Királyság először tavaly novemberben állapodott meg a kilépés feltételeiről, ám azt a megállapodást a brit parlament háromszor is elutasította. Az egyezség legvitatottabb pontja az volt, hogy tartalmazott egy vészmegoldást, amely abban az esetben lépett volna életbe, ha a kilépést követő átmeneti időszak végéig nem sikerül megállapodnia Londonnak és Brüsszelnek olyan megoldásról, amely szükségtelenné teszi az ellenőrzést az EU-tag Ír Köztársaság és az Egyesült Királysághoz tartozó Észak-Írország határán. A határ átjárhatósága része az úgynevezett nagypénteki megállapodásnak, amely 1998-ban a több évtizedes ír-szigeti konfliktust zárta le, de miután a britek az EU-s vámunióból és az egységes piacból is kilépnek, más megállapodás híján muszáj lenne ellenőrzést bevezetni a két ország határán.

Boris Johnson miniszterelnök ezt a vészmegoldást, amelynek értelmében országa közös vámterületet alkotott volna az EU-val, mindenáron el akarta távolíttatni a megállapodásból. Az EU elzárkózott a már elfogadott megállapodás újranyitásától, de arra nyitottnak bizonyult, hogy a vészmegoldást kiváltsák valamilyen alternatív lehetőséggel, amely ugyanúgy garantálja az unió egységes piacának épségét, valamint az ír-szigeti uniós külső határ átjárhatóságát.

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Mit gondol, véget ér-e idén az ukrajnai háború?









eredmények
szavazatok száma 1193
szavazógép
2019-10-18: Világfigyelő - :

Újabb függetlenségi népszavazást akarnak (Katalán válság)

Több mint kilencven ember – rendőr és tüntető – sérült meg csütörtökre virradó éjjel a Katalónia több városában zajló rendbontásokban. Tegnap Quim Torra katalán elnök újabb függetlenségi népszavazás megrendezését szorgalmazta Katalóniában a barcelonai parlamentben, ahol rendkívüli vitanapot tartanak a spanyol legfelsőbb bíróság függetlenségi vezetők elleni ítélete miatt.
2019-10-18: Közélet - Nagy D. István:

Bosszút állt a kormány? (Nem jutott pénz sok önkormányzatnak)

A bizalmatlansági indítvány sikerét követően elfogadott költségvetés-kiigazítással a szociáldemokrata kormány elsősorban az RMDSZ-es önkormányzatokat büntette, másodsorban Erdély, harmadikként pedig a Nemzeti Liberális Párt vezette településeket – vélekedett Antal Árpád. Sepsiszentgyörgy polgármestere annak kapcsán fogalmazta meg álláspontját, hogy a pénzügyminisztérium 1,4 milliárd lejnyi, mintegy másfél hónappal ezelőtt elkülönített tartalékából Csíkszereda, Sepsiszentgyörgy, Brassó, Nagyszeben, Nagyvárad egyetlen lej támogatást sem kapott, míg a szociáldemokraták uralta megyeszékhelyek több tízmilliós juttatásban részesültek.