A tanácsadó cég, amely a szakasz műszaki ellenőrzését végzi, azt javasolta, hogy nyissák meg a forgalomnak. Az ördög persze a részletekben rejtőzik: csakis olyan korlátozások mellett, amelyek tulajdonképpen értelmetlenné teszik, hogy autópályának nevezzük az utat. Ugyanis 80 kilométeres óránkénti sebességkorlátozást javasolnak, valamint azt, hogy ne engedjék rá a 7,5 tonnánál nehezebb kamionokat. De előbb meg kell oldani az egyik csomópont körül kialakult problémákat, hogy azt is hivatalosan átvegye a megrendelő útügyi hatóság. Persze az is lehet, hogy ismét elhalasztják a már augusztusban elkészült pályaszakasz megnyitását. (Főtér)

CSALNI TUDUNK. EU-szinten Romániában jelezték a legtöbb csalást az uniós pénzek felhasználása körül – 2014 és 2018 között összesen 477-et –, az eltérített alapok összértékét tekintve pedig csak Lengyelország előz meg minket. Ezek az adatok az Európai Unió Csalás Elleni Hivatalának (OLAF) egyik dokumentumában szerepelnek, és az is kiderül belőlük, hogy tavaly leginkább a mezőgazdasági és vidékfejlesztési projektek tévedtek cigányútra kies tájainkon. E két területen a befutott panaszok 61 százaléka két uniós tagállamból származik: Romániából és Olaszországból. Ami a csalások értékét illeti, itt Lengyelország vezet 109,8 millió euróval (ez csökkenőben levő szám), Románia 62,2 millióval a második (ez viszont növekvő érték), Franciaország 28,9 millióval harmadik, Bulgária 25 millióval negyedik. (Mediafax)

DOLGOZNI NEM. Románia munkaképes – 18 és 64 év közötti – lakossága 12,3 millió fő. Közülük 1,68 millió még soha egyetlen napig sem dolgozott – tudatja az Európai Unió statisztikai hivatala. Az Eurostat szerint zömük – 900 ezer fő – középiskolát végzett, 700 ezren csak nyolc osztályt, 73 ezren pedig felsőfokú diplomával sem álltak munkába. (Digi24)