Formálisan kezdeményezte szombat éjjel az uniós államfők és kormányfők alkotta Európai Tanácsnak küldött levelében a brit EU-tagság megszűnésének (brexit) halasztását Boris Johnson brit kormányfő, egy másik levélben ugyanakkor közölte a testülettel, hogy károsnak tartaná a kérés teljesítését.
Johnsont törvény kötelezte a jelenleg október 31-én esedékes brexit halasztásának kezdeményezésére, miután a brit parlament szombatig nem fogadta el a brexit feltételrendszeréről e héten kötött megállapodást, és nem járult hozzá a megállapodás nélküli kilépéshez sem.
Johnson az Európai Tanács elnökének, Donald Tusknak címzett első levelében az áll, hogy a brit parlament elfogadott egy törvényt, amelynek előírásai kötelezik Őfelsége kormányát az október 31-i kilépési határidő meghosszabbításának kezdeményezésére. Johnson levele szerint a brit kormány javasolja, hogy a hosszabbítás lejárati időpontja 2020. január 31-én, brit idő szerint 23 óra – közép-európai időszámítás szerint aznap éjfél – legyen. A levélben szerepel ugyanakkor az is, hogy ha a felek ennél hamarabb ratifikálni tudják a brexitmegállapodást, a brit kormány a halasztási időszak korábbi befejezését fogja javasolni. Ezen a levélen nem szerepel Boris Johnson aláírása, de még neve sem, csak annyi, hogy a levelet „Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának miniszterelnöke” küldte.
Johnson az első levélhez mellékelt egy jóval terjedelmesebb másodikat is, amelyet aláírt, és amelyben közli: személyes meggyőződése és kormányának álláspontja szerint a brexit további halasztása károsan hatna az Egyesült Királyság és EU-partnerei érdekeire, valamint a kétoldalú viszonyrendszerre.
Johnsonnak 320 parlamenti szavazatra volt szüksége ahhoz, hogy elfogadtassa a megállapodást. Szombaton ugyanakkor 322-en szavazták meg a halasztást célzó, módosító indítványt, és 306-an szavaztak ellene. Ebből arra lehet következtetni, hogy 306 biztos szavazata már van Boris Johnsonnak, akinek így már csak 14 voksot kell megnyernie. Így továbbra is van esély arra, hogy október 31-ig megállapodás szülessen és az Egyesült Királyság kilépjen az Európai Unióból. Johnson alapvetően nem örül a szombati döntésnek, mert gyakorlatilag ez egy technikai halasztást jelent, mellyel azt akarják bebiztosítani, hogy semmiképp se szülessen megállapodás nélküli brexit. Johnsonnak a szombati döntés valamilyen szinten némi időnyerés, hogy magáénak tudhasson még 14 szavazatot.
Hétfőn újra összeül a londoni parlament, ahol újratárgyalják a kérdést, kedd este várható majd szavazás, ahol döntésre kell jutnia az alsóháznak abban, hogy támogatja vagy sem azt a megállapodást, amelyről az Európai Unió és Boris Johnson megállapodott a legutóbbi uniós csúcstalálkozón. Még egy olyan forgatókönyv is kirajzolódhat, hogy az európai uniós vezetők Boris Johnson „segítségére sietnek”, és sarokba szorítják a londoni alsóházat, azaz kiállnak az október 31-ei kilépési dátum mellett, így a parlamentnek el kell fogadnia a megállapodást, ha el akarja kerülni a megállapodás nélküli kilépést.
