Háromszéki juhfarmok látogatását szervezték meg nemrég a Székelyföldi Gazdaszervezetek Egyesületének falugazdászai. Az egynapos körút alatt hústermelésre berendezkedett suffolkfarmot, tejtermelésre szakosodott lacaune-juhászatot, valamint a vidéken őshonos pirospofájú berke tartásával foglalkozó gazdaságot ismerhetett meg a részt vevő tizenöt gazda, akiknek többsége Felsőháromszékről érkezett. A farmlátogatás célja volt megismertetni a juhtartó gazdákkal a hagyományostól eltérő juhtartási formákat, főként a tartásmódra, az emberhiányra, az értékesítési nehézségekre való tekintettel.
Keresett a piacon a húsjuh
A körút első állomása a Szentivánlaborfalva határában lévő, suffolk húsjuhok tenyésztésére berendezkedett farm volt. Toró Tibor farmvezető távollétében Perjessy Gyula fogadta a vendégeket s mutatta be a gazdaságot.
A farmon mintegy háromszáz anyajuh és annak szaporulata található, az állomány folyamatosan változik. Minden évben vérfrissítésre, a genetika javítására új berbécseket importálnak, tavaly Belgiumból érkezett négy tenyészkos. Az állatokat tiszta fajban tenyésztik, a szaporulat reprodukciós célokat is szolgál. Ebből kifolyólag a takarmányozás nem intenzív, nem ad libitum, így nem szolgálja a gyors súlygyarapodást, hizlalást. Jó minőségű széna, szalma van az étrendben, de a fajta jól reagál a takarmányozásra, így az anyajuhok 70–90 kilogramm közöttiek, 150 kilogrammos berbécs is van a farmon – hangzott el. Az állatokat zárt környezetben tartják, nincsenek folyamatosan a nyílt legelőn.
A fajta nagy előnye a vágási érték. A vágott suffolk nagyon jó húsformákkal rendelkezik, a hús márványozott, igen jó minőségű, nincs meg a jellegzetes juhszaga, ezért van kereslete a piacon.
A suffolk berbécsekkel kitűnően keresztezhetők a pirospofájú berkék. A jelen lévő gazdáknak is volt ilyen tapasztalatuk, a született bárányok fejlődése kitűnő, vágási értékük nagy, így jól értékesíthetők – mondták többen.
Gépesítésre törekednek
Kovásznán Dancs Adorján juhfarmját látogathatták meg a résztvevők. A lacaune juhokkal telepített farmon számos újdonságot láthattak. Az első, 150 fős állományt Franciaországból importálták. Az ottani gépesítésnek köszönhetően akár egy ember is el tud látni egy 2-300 fős juhfarmot, a kovásznai juhászatban is erre törekednek. Az eddigi teljes befektetés – beleértve csarnokot, állatot, gépesítést – mintegy 400 ezer eurót emésztett fel – derült ki a beszélgetésekből.
A tejhasznú juhok az év legnagyobb részét a szálláshelyen töltik, csak időszakonként legelnek a farm melletti, szakaszokra osztott, néhány hektáros legelőn. A szálláshelyen etetésük automatizált, a szálas takarmányt szalagos rendszer viszi be, erről esznek a juhok. Egy ember kell a szalag feltöltéséhez, napi fél óra munka, nem kell bemenni az állatok közé, így a rendszer munkaerő-takarékos – mondta el a farmtulajdonos. A bárányozó juhok lucernaszénát kapnak, kiegészítve napi 800 gramm saját keverésű abrakkal. Ez 45 százalék kukoricát, 15 százalék árpát vagy búzát, 20 százalék napraforgó-pogácsát, 15 százalék sörtörkölyt és 5 százalék szóját tartalmaz. A fejősök estére szenázst kapnak a lucerna helyett.
Több száz juhot fej egy ember
A fejés négyposztos fejőgéppel történik, a fejés ideje alatt 200-250 grammnyi abraktakarmányt kapnak az állatok. A bárányokat öt-hat napos korukban választják el. A laktáció kezdetén a tejhozam juhonként napi egy liter, később két literre is felemelkedik. A lacaune juh tulajdonsága a hosszú laktáció, a farmon van olyan juh, mely decemberben bárányozott, következő év augusztusában még fejték napi hét-nyolc deci hozam mellett. A gépi fejéssel egy ember 200 juhot tud nyugodtan fejni. A gépi fejés egy másik nagy előnye, hogy a tej tiszta marad, nem szennyeződik juhürülékkel, vizelettel – emelte ki Dancs Adorján.
Az elválasztott bárányokat szoptatóautomatával táplálják – ez is nagy újdonság volt a látogató gazdák számára. A keverőgépbe vizet és tejport kell adagolni, a tej csöveken jut el a bárányok cuclijaihoz.
Az is elhangzott: a lacaune juhot jól lehet keresztezni a berkével, az F1-es utódok nagyok, jó a tejhozamuk, a hústermelésük is kielégítő.
Az emberi munkaerő hiánya a Dancs-farmot is sújtja. A vendégek meglepődve hallgatták a gazda bejelentését: hamarosan Nepálból fog dolgozókat hozni, szerződéses alapon dolgoznak, van tapasztalatuk az állattenyésztésben. Hazájukban a havi fizetés hetven dollár, itt 400 euró a bérük, amihez az ellátás, szállás jön hozzá. Kétévente a munkáltató repülőjegyet kell hogy biztosítson számukra a hazalátogatáshoz. Sokuk nem is él a lehetőséggel, inkább elkéri a repülőjegy árát, hiszen ők pénzt keresni jönnek ide. Ezért megbízhatóknak számítanak, nem hagyják cserben a gazdát egyik percről a másikra – hangzott el.
A hagyományos is lehet modern
A harmadik meglátogatott farm Csomakőrös határában található, itt Valer Muntean fogadta a vendégeket. A juhászatban pirospofájú berkéket tartanak, a hagyományoshoz közel álló tartásmódban. A lényeges különbséget az jelenti, hogy az egész birtok be van kerítve, így sokkal könnyebb az állatok őrzése. A tejfeldolgozás is közelít a hagyományoshoz, de itt hangsúlyt fektetnek a higiéniára, a sajtkészítéshez szükséges felszerelések egy része rozsdamentes acélból készült, a nagy rézüst is cinkbevonatú. A juhászatban készült termékeket is megkóstolhatták a vendégek, Muntean szeretettel tette az asztalra a túrót, télire eltett sós ordát, a sós vízben tárolt sajtot, a telemeát is. Hogy jobban csússzon az étek, az itóka is előkerült, így a gazdák közötti szakmai beszélgetések jó hangulatban zajlottak, ahol a viccelődésnek is volt helye.
A juhfarmlátogatás zárásaként a résztvevők közösen ebédeltek. Számos hasznos következtetést levontak, sok újdonságot ismertek meg, de azt is látták, hogy másnak is van baja elég, nemcsak ők kínlódnak az állatokkal – hangzott el az asztal mellett.
.jpg)
