A hagyományokhoz híven tegnap kezdődtek az 1956. október 23-i forradalomhoz kapcsolódó központi megemlékezések Budapesten. A műegyetemi emlékműnél tartottak koszorúzást, beszédet mondott Boross Péter volt miniszterelnök. Ezt követően az épületben tartott rendezvényen Palkovics László innovációs és technológiai miniszter, valamint Józsa János, az egyetem rektora mondott beszédet. Késő délután volt a hagyományos fáklyás emlékmenet. A Bem téren Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára mondott beszédet. Mások mellett 1956-os szervezetek vezetői, képviselői tisztelegtek néma főhajtással a forradalmárok emléke előtt.
A Műegyetemnél kezdődött
Az 1956-os forradalom és szabadságharc a titka annak, hogy miért maradt meg a magyarság Európában – jelentette ki Boross Péter volt miniszterelnök a Műegyetem előtti ’56-os emlékműnél rendezett ünnepségen. A volt kormányfő, a Szabadságharcosokért Közalapítvány elnöke úgy fogalmazott: 1956 a magyarázat arra, hogy milyen belső, lelki tényezők vezérlik ezt a nemzetet, amikor idegen áramlatok, vagy érdekek, vagy hatalmak akarnak eluralkodni rajta. Az ünnepségen jelen lévő ’56-os forradalmárokat megszólítva közölte: az idősek kötelessége, hogy ezt a tudatot átplántálják a következő generációkba. Szerinte ez azért is szükséges, mert „ártó szellemek keringenek körülöttünk most is”. A következő generációknak tudniuk kell, hogy az elődök parancsát teljesítik akkor, ha a haza, a nemzet szabadsága veszélybe kerül. Október 23. a magyar becsület és a magyar szabadság napja, és annak biztosítéka, hogy a történelem bármilyen viharai közepette is ez az ország és nemzet – megcsonkítva, megbüntetve, igazságtalan ítélkezés alá vonva, de mégis – létezik.
Boross Péter kitért arra: amink van, azt magunk harcoltuk ki, azért magunk küzdöttünk meg. Ez volt 1956. október 23. és a vele kezdődő csodás tizenegy nap. Akkor ez a nemzet saját ösztöneire, lelki tényezőire hallgatva, spontán módon, minden konspiratív mozzanat nélkül az utcán termett, és 24 óra alatt újjáteremtette önmagát – hangoztatta. Szavait Boross Péter azzal zárta, hogy főhajtás illeti az 1956-ot kiharcoló generációt, és mélységes, kétszeres főhajtás illeti azok emlékét, akik az életüket áldozták a szabadságharcban.
Világraszólót alkottak
1956 októberében a magyar fiatalok világraszólót alkottak, beverték az első szögeket a kor leghatalmasabb katonai erővel rendelkező nagyhatalmának koporsójába – mondta Palkovics László innovációs és technológiai miniszter a Műegyetemen tartott megemlékezésen. Palkovics László úgy fogalmazott: Petőfi óta tudjuk, a magyar fiatalok képesek arra, hogy kiforgassák sarkaiból a világot. 1956-ban az állampárt elfelejtkezett erről a sajátos képességről, a magyar ifjúságban rejlő erőről. A szovjetek kiszolgálói, a vidék megnyomorítói azt hitték, annyira elbántak a magyar néppel, hogy az többé nem áll talpra. Tévedtek, olyan nagyot, hogy abba az egész kommunista rendszer beleremegett – mondta a miniszter.
Fáklyás felvonulás
A Műegyetem elől a Szent Gellért téren, a Szent Gellért rakparton, a Várkert rakparton, az Ybl Miklós, a Clark Ádám téren, a Fő utcán és a Bem rakparton keresztül a Bem térre vonultak a megemlékezők. A menettel a forradalom egyik meghatározó eseményeként számon tartott október 22-i műegyetemi diákgyűlésre emlékeztek. Ezen a hallgatók pontokba szedve fogalmazták meg követeléseiket, és arról is döntöttek, hogy a lengyel nép melletti szolidaritás jegyében másnap, vagyis október 23-án a Bem térre vonulnak. A mostani, több ezer ember, többségében fiatalok részvételével megtartott felvonulást négy korabeli Csepel teherautó vezette fel, a platókról korhű ruhába öltözött fiatalok integettek. A menet résztvevői közül többen nemzeti színű, lyukas, valamint székely zászlókat lengettek.
Csak önmagunkra számíthatunk
A Bem téri rendezvényen Somogyi Máté felvidéki diák azt hangsúlyozta: tisztelet az akkori hősök emlékének. Kortársaitól azt kérte, fogalmazzák meg saját ’56-ukat, saját szabadságeszményüket, és húsz napig ne más kihívásokról, hanem ’56-ról szóljon a közösségi média.
Október 23. mindig arra emlékeztet, hogy óriási értéke van a szabadságnak – hangsúlyozta Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára. Hozzátette: 1956-ban kiderült, hogy a nyugati nagyhatalmak nem segítenek, egyedül maradtunk. Örök tanulság, hogy mi, magyarok mindig önmagunkra számíthatunk, a szabadságot, a függetlenséget nem más birodalmaktól kapjuk, azt saját erőből kell elérni – folytatta. Ezért kell, hogy Magyarország erős legyen, a saját lábára álljon és a birodalmak is tiszteljék – szögezte le az államtitkár. Felidézte: a forradalmárok 1956-ban nem latolgattak esélyeket. Az akkori világrendben a legerősebb szárazföldi hadsereggel is szembeszálltak a magyar szabadságért és függetlenségért, mert addigra elviselhetetlenné vált, amit a kommunisták az országgal tettek. A pesti srácok szabadságukat, munkájukat, jövőjüket, életüket is hajlandók voltak feláldozni a magyar szabadságért. Az alaptörvény is rögzíti, hogy a magyar szabadság az ’56-os forradalomból sarjad – emelte ki.
Kitért arra is, hogy minden korszakban voltak, vannak és lesznek olyanok, akiknek Magyarország az első, és olyanok is, akik más birodalmat szolgálnak. Őket úgy lehet megkülönböztetni, hogy utóbbiaknak nem lesznek szobraik, nem neveznek el róluk utcát, teret – jelentette ki. A kommunista diktatúra követői szinte kivétel nélkül még saját családjukat is megtagadták, hiszen nevük megváltoztatásával megtagadták szüleiket – fogalmazott.
A Bem József szobránál tartott ünnepségen az államtitkár kitért arra, hogy amikor a magyar szabadságról és függetlenségről beszélünk egy talpalatnyi Lengyelországhoz is eljutunk. Így volt ez ’56-ban is. Magyarok és lengyelek egymás szuverenitását, függetlenségét ezekben a napokban is szolidárisan, közösen védjük – tette hozzá.
Rétvári Bence beszédét azzal zárta: Éljen a magyar szabadság, éljen a haza!
