Az Európai Unió külügyminiszterei tegnap Brüsszelben döntöttek arról, hogy október 1-jéig legkevesebb kétszáz fős polgári — vagyis fegyvertelen — megfigyelő missziót küldenek Grúziába. A megfigyelők egyelőre a Dél-Oszétia és Abházia szakadár tartomány, illetve a grúz törzsterületek közti ütközőövezetben tevékenykednek majd. Ahhoz, hogy magában Dél-Oszétiában, illetve Abháziában is jelen legyenek, orosz egyetértésre lenne szükség, ami jelenleg nincs meg. A misszió első feladata az lesz, hogy figyelemmel kísérje az orosz erők október 11-ig történő visszavonását az augusztusi fegyveres összecsapások kirobbanása előtti vonalak mögé.
A misszió személyi állományának zömét franciák, németek és olaszok adják majd, és tagjai közt lesznek rendőrök, igazságügyi, emberjogi, illetve katonai szakértők.
Reformok továbbvitele a feltétel
A NATO és Grúzia kapcsolatainak elmélyítését ígérte tegnap Tbilisziben Jaap de Hoop Scheffer, a katonai szövetség főtitkára, aki emellett a grúziai demokratikus reformok továbbvitelét is sürgette. Scheffer tegnap érkezett a grúz fővárosba ― a NATO huszonhat tagállama nagyköveteinek delegációja élén ― a grúz―orosz konfliktus kapcsán létrehozott NATO―Grúzia bizottság kétnapos ülésére. A szervezet első embere megerősítette: a NATO-nak továbbra is az az álláspontja, hogy túlméretezett volt az orosz haderők bevetése a Grúzia elleni augusztusi rövid háborúban. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a NATO a nehéz helyzet ellenére elvárja Tbiliszitől: tartson ki a demokrácia és a reform folyamata mellett, mert azok alapvető fontosságúak Grúzia euroatlanti integrációjához.
Nincs EU-egység Szerbia ügyében
Egyelőre nem jutottak egységes igenlő álláspontra az EU külügyminiszterei abban a kérdésben, hogy hatályba léptessék-e Szerbia esetében a kereskedelmi és gazdasági kapcsolatokat ösztönző átmeneti megállapodást — közölte Bernard Kouchner francia külügyminiszter tegnap Brüsszelben. Mint mondta, Radovan Karadzic volt boszniai szerb vezető Hágának történt átadása nyomán az uniós tagállamok nagy többsége támogatta volna a szerbekre vonatkozó átmeneti megállapodás életbeléptetését, de a pozitív döntéshez egyöntetűségre van szükség. Javier Solana, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője a tanácskozást követő sajtótájékoztatón azt mondta, csaknem biztos abban, hogy a következő, októberi külügyminiszteri találkozón sikerül megállapodni az EU—szerb átmeneti kereskedelmi megállapodás életbeléptetésében.
Irán atomprogramja az akadály
Irán továbbra is akadályozza az atomprogramja tisztázására irányuló erőfeszítéseket, és az ENSZ Biztonsági Tanácsa részéről elhangzó felszólítások ellenére lankadatlanul bővíti urándúsító kapacitását — állapította meg tegnap a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) legújabb jelentésében. A nukleáris energia békés és polgári célú felhasználásán őrködő ENSZ-szerv bizalmas, de kiszivárogtatott beszámolójában felhívta a figyelmet arra, hogy Teherán májushoz képest 3820-ra növelte urándúsító centrifugáinak számát, és további kétezer üzembe állítása van folyamatban. A jelentés szerint az utóbbi hónapokban a helyszínen elvégzett NAÜ-vizsgálatok révén sem sikerült eloszlatni a kételyeket azzal kapcsolatban, hogy az iráni atomprogramnak katonai vetületei is vannak.
Eltűnt a demokraták előnye
Sarah Palin alelnöki jelölése felszámolta az amerikai republikánus elnökjelölt tartós hátrányát demokrata vetélytársával szemben: John McCain és Barack Obama támogatottsága az elektori szavazatok várható számát illetően lényegében kiegyenlítődött — állapította meg vasárnap a Zogby közvélemény-kutató intézet. Szerintük az Obama—Biden páros 234 elektori szavazatra számíthat 18 államból, míg a McCain—Palin kettős 226 voksot kaphat majd 25 államból; 78 szavazat sorsa teljesen kétesélyes. A felmérést abban a tizenegy szövetségi államban végezték, ahol a választás kimenetele bizonytalan. Obamáék az utóbbi hetekben 26 feltételezett elektori szavazatot veszítettek, McCain és társa viszont 54 szavazattal erősödött. A győzelemhez 270 szavazatra lesz szükség az 538 tagú testületben.
