Erdővidéken elhullott vaddisznókban mutatták ki az előző napokban az afrikai sertéspestis vírusát és újabb tetemek esetében várja az eredményeket a megyei állategészségügyi és élelmiszer-biztonsági igazgatóság. A rendkívül agresszív vírus terjedésének megfékezése érdekében az érintett vadászterületen minden vaddisznót kilőnek – ismertette hétfőn a kormánybiztosi hivatalban tartott sajtótájékoztatón Sikó-Barabási Sándor megyei főállatorvos.
Háromszéken először mutatták ki a sertéspestist vaddisznókban, a három elhullott állatot egy bardoci vadászterületen fedezték fel október 24-én. A fertőzést még aznap igazolták, ezt követően a tetemeket elásták – vázolta megyei állategészségügyi hivatal vezetője. Később újabb elhullott egyedekről értekezett bejelentés: egy elhullott vaddisznót a Kormos és Magyarhermány közötti területen, egy másikat Bardocon, egy harmadikat pedig Magyarhermány körzetében fedeztek fel október 25-én. Az állatokból vett mintákat az illetékes Prahova megyei szaklaboratóriumba küldték. Bár az eredmények még nem érkeztek meg, a jelek szerint azonban szinte biztos, hogy sertéspestis okozta a vaddisznók pusztulását – fejtette ki Sikó-Barabási Sándor.
Szombaton ülésezett a megyei járványmegelőzési bizottság, ahol a vadállományt érintő fertőzés továbbterjedésének megfékezését célzó intézkedéseket fogadtak el, összehívták az erdészetek és a vadászegyesületek képviselőit is, hogy a szükséges tennivalókról egyeztessenek velük. Sebastian Cucu prefektus kifejtette, most az a legfontosabb, hogy az erdőkből ne jusson a vírus a háztáji gazdaságokba, ezért arra kérik a lakosságot, hogy tartsák be a hatóságok által elrendelt intézkedéseket.
Az erdővidéki gócpont körül 13 kilométeres felügyeleti és zárlati zónát jelöltek ki. Székelyszáldobos, Erdőfüle és Magyarhermány térségében a teljes vaddisznóállományt leölik, a többi erdős területen pedig két négyzetkilométerenként egy vaddisznóra ritkítják az állományt. Minden egyedből mintát vesznek és szakellenőrzésre küldik azt – amennyiben az eredmény negatív, a vadászterületek kezelői felhasználhatják a húst, az afrikai sertéspestis kimutatása esetén azonban a fertőzött tetemet és a vele egy helyen tároltakat is elássák. A fertőzött területen a medvék kivételével kilövik a ragadozókat is – rókák, farkasok, sakálok –, máshol pedig ritkítják az állományt – összegzett a megyei főállatorvos. Elmondta azt is, a járványügyi védekezést célzó intézkedések az említett erdővidéki övezet mellett két hasonló, Brassó megyei területet is érintenek. Amennyiben ott is beigazolódik a vírus jelenléte, az újabb járványvédelmi övezetek már Hargita megye egy részére is kiterjednek majd. Újságírói kérdésre válaszolva a megyei főállatorvos megjegyezte, a járványmegelőzési rendelkezések az utolsó igazolt esetet követő két évben érvényben maradnak.
Sikó-Barabási Sándor úgy vélte, csupán idő kérdése volt, mikor üti fel a fejét a megye vaddisznóállományában is az igen agresszív vírus, a szomszédos megyékből ugyanis jelentettek már hasonló eseteket. Fontos, hogy az emberek megértsék a helyzet súlyosságát, és kövessék a hatóságok utasításait, hogy megfékezzék a kórt – mondta, s erre hívta fel a figyelmet a prefektus is. Azt ajánlják a háztáji gazdaságokban sertést tartóknak, hogy a disznóólak előtt helyezzenek el fertőtlenítőszerrel átitatott szalmás vagy korpás tálcákat, sőt, ajánlott lábbelit és ruhát is cserélni, amikor a disznókat ellátják. Javasolják továbbá, hogy a gazdák ne engedjenek be idegeneket házi sertéseikhez, s azt is, hogy tartsák zárt helyen azokat. A főállatorvos emlékeztetett, a gazdáknak be kell jelenteniük sertéseiket a körzeti állatorvosnál, hiszen megbetegedés esetén csak így jogosultak majd kárpótlásra.