Nagy-Britannia EU-ból való kilépésével Románia mezőgazdasága az unió ötödik legerősebb ilyen ágazatává válhat. Ugyanakkor a mezőgazdaságban foglalkoztatottak tekintetében első helyen lesz – az ország aktív lakosságának 23 százaléka dolgozik az agráriumban. Mindennek fényében hangsúlyt kell fektetni a termelékenységre és a hozzáadott érték növelésére – állapítják meg a programban.

A szociáldemokrata kormány által bejelentett nagy sikerek hátterében lényegében a kereskedelmi mérleg hiánya áll. 2015-től számítva idén volt a legnagyobb mértékű a hiány, és ez a támogatott nyersanyagok – mindenekelőtt a gabona – kivitelének és a feldolgozott termékek importjának tudható. A sertéságazattal ugyancsak problémák vannak, az afrikai sertéspestis miatt 400 ezer sertést kellett leölni. Az ország évi sertéshúsfogyasztása 800 ezer tonna, ebből azonban mindössze 330 ezer tonnát termelnek meg a hazai sertéstenyésztők. Az ország teljes szójatermelése exportra kerül, miközben évi 700 ezer tonna szójapogácsát importálunk Dél-Amerikából az állatok takarmányozására – áll a programban az Országos Statisztikai Hivatal adatai alapján.

A hazai mezőgazdaságban dolgozók középrétegének fejlődése érdekében támogatni kívánják a   gazdaságilag nyereséges vegyes családi farmokat.

Az agrárszektor finanszírozása a Közös Agrárpolitika révén valósul meg a terület­alapú támogatásoknak és a vidékfejlesztésre szánt összegeknek köszönhetően. A területalapú támogatások növelhetők, de ezt nem szabad a vidékfejlesztésre szánt pénzek rovására megtenni. A támogatásoknak a hátrányos természeti körülményekkel küzdő vidékekre kell koncentrálódniuk, hogy az ott élők számára megfelelő életkörülményeket lehessen biztosítani. 2021 és 2027 között az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alapból származó összegek jelentős csökkenésével kell számolni, a következő költségvetési időszakra 6,7 milliárd euróval kevesebb van előirányozva az országnak, ami 15,3 százalékos csökkenést jelent – fogalmaznak a program elkészítői.

Prioritásként kívánják kezelni a fiatal gazdák támogatását, hogy azok kedvező körülmények között indíthassanak mezőgazdasági vállalkozásokat. Az Európai Uniónál az NLP szeretné elérni, hogy a hazai gazdák támogatásai elérjék az uniós átlagokat. 2019-ben a támogatások átlagos értéke 195 euró volt hektáronként, az uniós átlag ezzel szemben 266 euró.

A 2020 utáni időszakban a következőket kívánják megvalósítani:
– a folyamatban lévő, a parlament és az Európai Bizottság által is elfogadott országos mezőgazdasági támogatási programok folytatása
– a Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség, valamint a Vidékfejlesztési Beruházásokat Kifizető Ügynökség reformja, a bürokrácia kiküszöbölése
– a védett környezetben termelt paradicsom támogatási programjának módosítása de minimis támogatás révén, ami lehetővé teszi minden, számlával értékesített zöldség értékének tízszázalékos támogatását
– országos szintű stratégia kidolgozása a sertéságazat fellendítésére, hogy az elkövetkező öt évben hazai forrásból lehessen biztosítani az ország sertéshúsigényét
– a 2016-ban hozott 150-es számú törvény életbeléptetése a mezőgazdasági beszerzési láncokban tapasztalható nem lojális praktikák kiküszöbölésére
– a mezőgazdasági kamarák működését szabályozó törvény életbeléptetése, a gazdaszervezetek aktív szerepének megerősítése
– az Országos Stratégiai Program előkészítése a hazai mezőgazdaság és a faluvilág valós igényeinek figyelembevételével
– a mezőgazdasági és vidékfejlesztési minisztérium felvállalja, hogy abszolút prio­ritásként kezeli az Országos Stratégiai Program kidolgozását, melynek köszönhetően a 2021–2027 közötti időszakban 20 milliárd euró áll majd a farmerek és a faluvilág rendelkezésére
– programokat dolgoznak ki a mezőgazdasági termelők önszerveződésének támogatására – áll az NLP-kormányprogram mezőgazdaságot érin­tő részében.