LASSAN, DE BIZTOSAN öregedik el az ország lakossága – ez derül ki az Országos Statisztikai Hivatal (OSH) legfrissebb adatsorából. Az OSH egy táblázatban hasonlította össze a megyék átlagéletkorát 1992-ben és 2019-ben: a „legidősebb” megye címet Teleorman érdemli ki, ahol az átlag már meghaladta a 44 évet.
A megélt korúak dobogójára még Vâlcea és Brăila (43) megye kérezkedett fel. A 2019-es adatok alapján Iași, Ilfov, Suceava és Vaslui a legfiatalosabb megyéknek számítanak, itt 38 év körüli az átlagéletkor – amúgy az 1992-es évben is ezek a megyék voltak a listavezetők. A magyar többségű megyék jelenleg valahol a középmezőnyben helyezkednek el: Hargita és Kovászna megyében az átlagéletkor 40 év körül mozog, akárcsak Maros megyében. Beszédes egyébként, hogy 1992-ben például a székelyföldi megyékben még 33 év volt az átlag. (Főtér)
SZÍNHÁZ? AZ MI? Egy román állampolgár évente átlagban 27 eurót (körülbelül 126 lejt) – az uniós átlagnál ötször kevesebbet – költ kultúrára, derül ki többek közt az országos kultúrakutató központ (incfc) által a centenárium évében készített, eléggé lesújtó adatokat tartalmazó felmérésből. Ennek a kutatásnak talán a legmegrendítőbb eredménye: Románia lakosságának kétharmada (67 százalék) soha nem látott még színházi előadást! Az országos felmérésből megtudhatjuk még, hogy a koncerteket viszont egyre többen látogatják – a megkérdezettek 57 százaléka évente legalább egyszer elmegy „csápolni”, míg 2016-ban ez az arány alig érte el a 43 százalékot –, és a tavaly nőtt a mozizási kedv is 33 százalékról (2016) 39 százalékra (2018). A tévénézés továbbra is a legkedvencebb szórakozásnak számít az országban: a válaszadók 92 százaléka hetente egyszer, 79 százalékuk pedig napi rendszerességgel csücsül be a világító láda elé. (Főtér)
MEGÉRDEMELTÉK. Október végén 9331 személy kapott kiemelt szolgálati nyugdíjat, ez két százalékkal több, mint tavaly ugyanebben az időpontban – derül ki az Országos Nyugdíjpénztár adataiból. Legtöbben, 3849-en volt ügyészek és bírák, ezek átlagos szolgálati nyugdíja 18 629 lej, ebből 17 319 lej az állami költségvetésből támogatott részesedés, a különbséget a társadalombiztosításból fedezik. A román diplomáciai és konzuli testület 845 nyugalmazott tagja átlagosan 5547 lej szolgálati nyugdíjat kap, ebből 3073 lejt az állami költségvetésből fedeznek. A 793 nyugalmazott parlamenti képviselő átlagos nyugdíja 4529 lej (2586 lej az állami költségvetésből). A hivatásos polgári repülés ágazatának 1444 nyugdíjasa van, átlagnyugdíjuk 10 908 lej, ebből 7382 lejt biztosítanak a büdzséből. A számvevőszék 605 kedvezményezettjének szolgálati nyugdíja átlagosan 7787 lej, ebből 3833 lej jön az állami költségvetésből. Ezenkívül a bíróságok és az ügyészségek 1795 nyugdíjazott speciális kisegítő személyzetének átlagos nyugdíja 4389 lej volt, ebbe 2479 lejt az állami költségvetés pótolt. (Agerpres)
