Orbán Viktor a közös sajtótájékoztatón azt mondta: ha Európa nyugati és keleti fele, ha a NATO és Oroszország közötti kapcsolatok jók, akkor azzal Magyarország nyer. A miniszterelnök arról is beszélt, hogy hosszú évekre visszanyúlik az a gyakorlat, amely szerint minden évben tartanak egy magyar–orosz magas szintű találkozót a kétoldalú kapcsolatok állásának áttekintésére. Azóta voltak sikeresebb és kevésbé sikeres évek, volt, amikor „tyúklépésnyit”, volt, amikor „hétmérföldes csizmával” haladtak előre – mondta, hangsúlyozva, hogy az előző év az utóbbi kategóriába tartozik. A gazdasági együttműködésről szólva kiemelte: az Oroszországgal szembeni szankciók bevezetése óta 2018 volt az első év, amikor a magyar–orosz kereskedelmi forgalom ismét nőtt, meghaladta a hatmilliárd dollárt. Magyarország szándéka, hogy próbáljon megegyezni oroszországi beruházásokról, tőkebefektetésekről, valamint hogy legyenek olyan exportképes termékei, amelyeket az orosz piac befogad – közölte, megjegyezve, hogy Magyarországnak már vannak húsipari, állategészségügyi, gyógyászati és gyógyszeripari beruházásai Oroszországban.

A magyar–orosz politikai együttműködésre is kitért Orbán Viktor, úgy fogalmazva: egyetlen ország sem tudja megváltoztatni a „házszámát”, minden ország ott van, ahová a Jóisten teremtette, márpedig Magyarország egy Moszkva–Berlin–Isztambul háromszögben éli az életét, a magyar politika célja pedig az, hogy minden nagyhatalom érdekelt legyen a sikerében, de különösen azok, amelyek regionális szempontból döntő befolyást gyakorolnak az életére. Ebbe illeszkedik a magyar–orosz együttműködés is, mert noha Magyarország természetesen a NATO-nak és az EU-nak is tagja, és az is marad, ez nem zárja ki bizonyos kérdésekben a politikai együttműködést Oroszországgal. Ennek kiemelt területei között említette a keresztény közösségek védelmét szerte a világban, valamint a migrációt, ugyanis mindkét ország ismeri az abban rejlő veszedelmeket. Utóbbival kapcsolatban megjegyezte: a balkáni útvonalon, Törökország és Magyarország között ma is 96 ezer migráns tartózkodik, akik észak felé mozognak, ez pedig aggodalommal tölti el és határvédelemre kényszeríti Magyarországot.

A Közel-Kelet stabilitása ügyében is van politikai együttműködés Magyarország és Oroszország között. Ha a közel-keleti térség destabilizálódik, akkor onnan növekvő számban érkeznek migránsok Európa felé, ezért Magyarország abban érdekelt, hogy a Közel-Keleten, Szíriában minél inkább katonai és politikai stabilitás legyen. A közel-keleti keresztények védelmében Orbán Viktor kérdésre azt mondta: a magyaroknak kötelességük, hogy segítsék az országuk területén kívül is a bajba jutott keresztény közösségeket, ami egy nagyon régi tradíció. Magyarország Oroszországgal közösen egyházi épületeket állít helyre, és olyan gyárakat épít, amelyek hozzájárulhatnak a helybeliek élelmezéséhez. Magyarország ezenkívül iskolákat, kórházakat épít, falvakat állít helyre, ahová az elmenekült emberek visszatérhetnek.

A sajtótájékoztató előtt Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin jelenlétében nyolc megállapodást kötött a magyar és az orosz fél. Ezek között volt magyar–orosz régióközi együttműködésről szóló komplex program, társadalombiztosításról szóló egyezmény, továbbá onkológiai, sport- és testnevelési, valamint vasúti együttműködési szándéknyilatkozat, az Eximbank és az orosz Exiar közötti viszontbiztosítási szerződés, együttműködési megállapodás Szamara megye és Győr-Moson-Sopron megye között, végül egy együttműködési megállapodás a Mol, a Lukoil és a Transznyefty között a kőolajszállítás jövőjéről.