A barátság többnyire lassan, hosszú idő alatt alakul ki két ember között. Régebb a barátságok nagyon fiatal korban kötődtek, de megmaradtak, tartottak.
Mára ez is megváltozott: képmutatások, érdekek, széptevések vették át az igazi érzések helyét. A legtöbben igyekeznek hirtelen kinőni a régi barátokat, ahogy sorsuk jobbra fordul, s ahogy a társadalmi létrán fölfelé haladnak, gyorsan kezdenek újabb, rangosabb „barátok” után kutatni.
Emlékszem, amikor a sepsiszentgyörgyi RMDSZ elnöke lettem, hirtelen egyből mennyi „barátom” lett! Aztán, amikor már nem voltam elnök, rögtön lemorzsolódtak mellőlem. Utáltam ezt, de otthoni, keresztény nevelésemnek köszönhetően nem szenvedtem meg. De vajon mások hogy vannak ezzel? Hiszen sokan tapasztalják meg nagyon hamar az „egyszer fent, egyszer lent” érzését.
Nemsokára megint államelnököt választunk. A nagy esélyes Klaus Iohannis is lezuhanhat és elveszítheti sok-sok „barátját” a történelem süllyesztőjében – hacsak nem emelik újból fel a titkosszolgálatok és persze az unió, hiszen tudjuk, hogy ezt az országot már régóta kintről irányítják. Nincs gazdaság, nincs altalaji tulajdon, nincs semmi a magyarság ellen irányuló támadásokon kívül. Iohannis jövője számomra közömbös, ám jövőben parlamenti választások is következnek, és az RMDSZ sorsa már közvetlenül érint minket. Fodrászatban, utcasarkon, üzletekben, mindenhol mindenki politizál, mindenki azt vitatja, mi lesz a sorsa érdekképviseletünknek. Szomorúan vesszük tudomásul, hogy hazudtak nekünk, és most is hazudnak minden szinten. A legutóbbi parlamenti választások után a sepsiszentgyörgyi vezetők nagy-nagy győzelemről beszéltek. De régebb két szenátorunk és négy képviselőnk volt, most pedig egy szenátorunk és három képviselőnk. Ez a politikai alkuk eredménye.
Az emberek nem buták és nem felejtenek, ezért is volt olyan alacsony a részvétel a májusi EP-választásokon. Ha nem változik semmi, a jövő évi választásokon nagyon nagy csapás éri majd az RMDSZ-t, és sajnos a magyarságot is. Értem, tudom, hallom, látom: az emberek büntetni akarnak. De ez veszélyes lehet! Sajnos nincs alternatíva, nincs hiteles képviselő szervezet, amelyet a székelyek, a magyarok elfogadnának az RMDSZ helyett. És ha egyszer kiesnek parlamenti képviselőink, akkor többé soha nem fogunk visszajutni! Aggódom ezért, és meghúzom a vészharangot, hogy a választóktól rég elszakadt, gőgös nagyurak szálljanak le végre a magas lóról. Tegyen valamit az RMDSZ, hogy a magyarság ismét megbízzon benne!
Orbán-Barra Gábor