A politikailag egyszínű, kizárólag az NLP politikusaiból és független szakértőkből álló 18 tagú új kabinetnek az eddig ellenzékben lévő pártok – az NLP-n kívül a Mentsétek meg Romániát Szövetség (MRSZ), a Traian Băsescu volt államfő alapította jobboldali Népi Mozgalom Párt (NMP), az augusztusig a szociáldemokratákkal együtt kormányon lévő, majd ellenzékbe vonult Liberálisok és Demokraták Szövetsége (LDSZ) – szavaztak bizalmat. Támogatta az új kormányt az RMDSZ is, amellyel az NLP parlamenti együttműködési megállapodást kötött, továbbá a nem magyar nemzeti kisebbségek 17 fős frakciója. Emellett néhány baloldali törvényhozótól – négy szociáldemokrata és hét Pro Románia-tag – is kapott támogatást, illetve a függetlenektől is érkezett segítség.

Eskütétel, elnöki biztatás

Az új kormány tagjai még hétfő este letették a hivatali esküt a Cotroceni-palotában Klaus Iohannis államfő jelenlétében, miután az elnök a szavazást követően aláírta a kormánytagok kinevezéséről szóló rendeletet. Az új kormány összetétele a következő: miniszterelnök Ludovic Orban, miniszterelnök-helyettes Raluca Turcan, pénzügyminiszter Vasile-Florin Cîţu, belügyminiszter Marcel Ion Vela, külügyminiszter Bogdan Aurescu, igazságügyi miniszter Cătălin Predoiu, védelmi miniszter Ionel Nicolae Ciucă, gazdasági, energiaügyi és üzleti környezetért felelős miniszter Virgil-Daniel Popescu, szállításügyi, távközlési és infrastruktúráért felelős miniszter Lucian Nicolae Bode, mezőgazdasági és vidékfejlesztési miniszter Nechita-Adrian Oros, környezetvédelmi, erdő- és vízügyi miniszter Costel Alexe, közigazgatási, fejlesztési és közmunkálatokért felelős miniszter Ion Ştefan, európai alapokért felelős miniszter Ioan Marcel Boloş, egészségügyi miniszter Victor Sebastian Costache, oktatásért és kutatásért felelős miniszter Cristina Monica Anisie, művelődési miniszter Bogdan Gheorghiu, ifjúsági és sportminiszter Marian Ionuţ Stroe, munkaügyi és szociális védelmi miniszter Violeta Alexandru.

A kabinet legfeljebb egy évig, a jövő évi parlamenti választásokig irányíthatja az országot, meglehetősen ingatag és sérülékeny, hat különböző frakció egyetértését feltételező parlamenti támogatásra támaszkodva. A kormány hétfő este az első jelképes ülését is megtartotta, amelynek központi témája a kormány új szerkezete volt. Az ülésen részt vett Klaus Iohannis államfő is.

Az államelnök az eskütételt követő beszédében sajnálatát fejezte ki, hogy a frissen kinevezett kormánynak rövid és nehezebb mandátuma lesz. Méltatta az NLP-t, hogy parlamenti többséggel sikerült leváltania az SZDP-kormányt. Gratulált a többi alakulatnak is.

Rámutatott, az új kormánynak számos égető problémát meg kell oldania. Ezek között említette az idei költségvetés lezárását, a jövő évi büdzsé előkészítését, az igazságügyi törvényekkel kapcsolatos vita újraindítását.

Elvárja az Orban-kabinettől a korrupcióellenes küzdelem bátorítását és a soron következő három választás átlátható, korrekt és hatékony megszervezését. Ismét bírálta az SZDP-féle „mérgező kormányt”, hangsúlyozva, hogy a szociáldemokraták okolhatók azért, amiért az elmúlt harminc évben Románia nem fejlődött olyan ütemben, ahogyan elvárható lett volna.

Az első kormányülés. Fotó: Facebook/Klaus Iohannis

Ludovic Orban miniszterelnök valóságos csodának nevezte annak a hét különböző politikai erőnek az összefogását, ami lehetővé tette az Dăncilă-kormány leváltását és az általa vezetett kabinet beiktatását. Orban arról biztosította az – eddigi szociáldemokrata kormányokkal éles konfliktusban álló – államfőt, hogy a kabinet ezentúl partnere lesz az ország fejlődését célzó projektjei megvalósításában.

Orban: Legitim kormánya van az országnak

Romániának van egy legitim kormánya, amelynek a Szociáldemokrata Párt (SZDP) és a Pro Románia „szánalmas és szégyenteljes bojkottja” ellenére is bizalmat szavazott a parlament – jelentette ki a plenáris ülést követően Ludovic Orban kijelölt miniszterelnök.

Az új kormányfő a bojkott kapcsán korábban úgy vélekedett, a két alakulat viszonyulása azt jelzi, hogy őket csak a választási számítások érdeklik, nem értik Románia szükségleteit, nem tartják tiszteletben a románok igényeit. Üdvözölte azokat, akik úgy döntöttek, hogy támogatják kabinetjét. Jelezte, kormányának rövid megbízatása van, és a célkitűzései is ezen „korlátozásokból” indulnak ki. Megjegyezte: előfordulhat, hogy bizonyos esetekben felelősségvállalással fognak elfogadni jogszabályokat.

Orban kabinetje prioritásai közé sorolta a főügyészek kinevezését és egy „komoly elemzést követően” és széles társadalmi konszenzussal eldöntött minimál-béremelést.

További prioritásokként a költségvetési egyensúly helyreállítását, a befektetők bizalmának helyreállítását és egy új európai uniós biztosjelölt megnevezését emelte ki kormánya legsürgősebb teendői közül. Az állami költségvetés kiigazítását elkerülhetetlen intézkedésként jelölte meg, mivel számos közintézmény esetében kifogyott a rendelkezésére álló keret. Szintén a sürgősségek közé tartozik a jövő évi költségvetés kidolgozása.

Dăncilă: a demokrácia fekete napja

A demokrácia fekete napjának nevezte a hétfőit Viorica Dăncilă távozó miniszterelnök, az SZDP elnöke. A párt központi székhelyén nyilatkozó Dăncilă szerint, ami a parlamentben történt, az a Iohannis elnök által irányított politikai játszmák és manőverek megkoronázása volt. „Ma kiteljesedett Iohannis elnöknek a végrehajtó hatalom kisajátítását célzó illegitim hadjárata, teljesült az a vak vágya, hogy hatalomra juttassa saját kormányát, amelyet politikailag irányíthat” – mondotta. Dăncilă kiemelte, a miniszterjelöltek között továbbra is fellelhetők olyan személyek, akiket a meghallgatás után elutasítottak a parlamenti szakbizottságok.

Újságírói kérdésre válaszolva Dăncilă elmondta, nem fogja fogadni a Victoria-palotában a miniszterelnöki tisztségben őt váltó Ludovic Orbant, a miniszterek azonban jelen lesznek az átadás-átvételen.

Közölte, hogy pártja hivatalosan ellenzékbe vonult, és a „legnehezebb” ellenzéke lesz az Orban-kormánynak.

Az SZDP ügyvezető elnökségének döntése értelmében ugyanakkor máris kizártak mindenkit az SZDP-ből, aki árulást követett el ezen a szavazáson. „Egyetlen tétjük volt, hogy buktassák meg a nyugdíjakat és fizetéseket megnövelő SZDP-kormányt, azt a pártot, amely emelte a minimálbért, csökkentette az áfát, növelte a bruttó hazai terméket, minden megyei kórházban beruházásokat eszközölt és több mint 16 ezer helyi közösségi befektetési programot valósított meg. Ennek a kormánynak csak az a célja, hogy új mandátumhoz juttassa Iohannist, nem pedig az, hogy kormányozzon” – vélekedett. Klaus Iohannisnak sikerült megbuktatnia a SZDP-kormányt, de soha nem lesz képes elérni, hogy megszűnjön ez a párt, amely gondoskodik a románokról, és amely képviseli azokat, akiknek képviseletre és támaszra van szükségük - mondta.

Tisztelet vár az RMDSZ

Az RMDSZ nem vár csodákra, de felelős kormányzásra számít és elvárja a magyar közösség iránti tiszteletet a Ludovic Orban vezette új kabinet részéről – jelentette ki Kelemen Hunor szövetségi elnök a szavazást megelőzően a plenáris ülésen.

Emlékeztette az új miniszterelnököt, hogy egy alig egyéves mandátummal rendelkező kormányt vezet, illetve arra is, hogy bármilyen hiba, bármilyen arrogancia, bármilyen szakértelemhiány, bármilyen túlkapás és a megfontoltság hiánya kompromittálni fogja annak az esélyét, hogy a parlamenti választások után is folytassák a kormányzást. „Romániának szüksége van a parlamenti választások után is egy jobbközép kormányra. Hogy lesz-e vagy sem, az önön múlik, ennek felelőssége az ön vállát terheli” – mutatott rá. Kelemen Hunor ugyanakkor azt is tisztázta, hogy elvárják a felelősségteljes kormányzást minden állampolgárral szemben, tiszteletet minden közösség irányába. Elvárják a közügyek tisztességes és átlátható rendezését, valamint a költségvetés kiigazítását és a jövő évi büdzsé megalkotását.

Kelemen Hunor nem vár csodákat

Az NLP-vel a múlt héten kötött parlamenti együttműködési megállapodásra utalva Kelemen Hunor kifejtette: az RMDSZ elvárja, hogy az új kormány a nemzeti össztermék 6 százalékát az oktatásra fordítsa, hogy biztosítsa a közberuházásokhoz szükséges forrásokat a helyi közösségek és a nagy infrastrukturális fejlesztések szükségleteinek tiszteletben tartásával, és kérje kétmilliárd euró uniós támogatás átcsoportosítását a nagy infrastruktúra programból a Regionális Operatív Programba.

Az RMDSZ ígéretéhez híven támogatja a kormány beiktatását, de készen áll arra is, hogy bizalmatlansági indítvánnyal megbüntesse azt, ha szükség lesz rá.

Válaszában Ludovic Orban arról biztosította a magyar szövetséget, hogy kormánya tiszteletet fog tanúsítani a nemzeti kisebbségek iránt, amelyek – nézete szerint – gazdagabbá teszik Romániát.

Feltételek minden irányból

A voksolás előtt az Orban-kabinetet végül támogató román alakulatok képviselői több elvárást is megfogalmaztak a kormánnyal szemben. A Mentsétek meg Romániát Szövetség (MRSZ) elnöke, Dan Barna egyebek mellett jelezte, hogy támogató voksuk azonban nem garancia arra, hogy az alakulat tagjai tétlenül szemlélik majd az esetleges kisiklásokat vagy a „feddhetetlenségi problémákkal” küzdő személyek kinevezését. Barna szerint a romániai politika megoldásra váró nagy problémája jelenleg az, hogy miként lehetne mielőbb törvénybe foglalni a Büntetőügyesek nélküli közéletet elnevezésű kezdeményezést. Barna rámutatott, az előrehozott választások megszervezése az elnökválasztásokat követő időszak „fontos témája marad”, akárcsak a jövő évi költségvetés kidolgozása. Az elnök a szociáldemokrata kormányt is bírálta.

Varujan Vosganian a Liberálisok és Demokraták Szövetségének (LDSZ) képviselője közölte, hogy a voksukkal el akarnak kerülni egy „költséges” instabilitási időszakot. Megjegyezte ugyanakkor, hogy egyes miniszterjelöltek „profilja” és nyilatkozataik óvatosságra intik a továbbiakban az LDSZ honatyáit.

Szintén az ország stabilitását hozta fel indokként az Orban-kormány támogatására Marius Paşcan, a Népi Mozgalom Párt képviselője. Szerinte a liberális kormány egyik fő feladata és kötelessége véget vetni annak, hogy a pártklientúra érdekei szerint osszák el a közpénzeket, továbbá prioritásként kell kezelnie a nagy fejlesztési projekteket. Mindemellett fontos a vasúti hálózat felújítása és korszerűsítése, illetve a gázvezeték-hálózat kiterjesztése. Az alakulat továbbra is kitart a kétfordulós polgármester-választásra való visszatérés, illetve a törvényhozók számának 300-ra való csökkentése mellett.