Németh Szilárd a Hadtörténeti Intézet és Múzeumban, a Kortanúk – ’56 lángjának őrzője: Wittner Mária című filmet ajánlva úgy fogalmazott: 1956-ban idegen hadsereg érkezett az országba, hogy eltapossa a forradalmat, de nem tudták eltiporni „a szabadságszerető magyar nép lángját”. Ennek a szabadságszerető magyar népnek az egyik legkiemelkedőbb, legszebb, legtisztább példája Wittner Mária, 1956 hőse – tette hozzá az államtitkár. Azt mondta, ezzel „zárójelbe lehet tenni” azt a 46 évet, amikor „nem mi döntöttünk a magunk sorsáról, hanem Berlinből vagy Moszkvából diktáltak”. Wittner Mária az egyéni szabadság, az emberi szabadság, a nemzeti szabadság és a keresztény szabadság megtestesítője mindannyiunk számára – mondotta Németh Szilárd. A politikus idézett a Wittner Mária 80. születésnapjára írt leveléből, amelyben úgy fogalmazott, Wittner Mária élete példa arra, hogy egy magára hagyott, édesanyját kereső árva gyermeklányból hogyan lesz szabadságharcos forradalmár, akit mindezért meg akarnak semmisíteni, alázni, de mindez nem sikerül, „pedig a kommunisták mindent bevetettek”.

A filmben Wittner Mária mesél gyermekkoráról, a forradalom előtti évekről, az októberi eseményekről, a siralomházban eltöltött nyolc hónapról, az életfogytiglanra változtatott ítélettel börtönben töltött évekről, egészen az amnesztiával szabadulásig. Beszél Nagy Imre egykori miniszterelnök újratemetéséről és a parlamenti munkájáról is.

Wittner Mária 1937-ben született, az 1956-os forradalom eseményei­ben az első naptól részt vett, a Corvin közben és a Vajdahunyad utcában tevékenykedett. 1958-ban első fokon halálra ítélték, a másodfokú bíróság 1959-ben életfogytiglanra változtatta az ítéletet, a börtönből 1970-ben szabadult.